Szerves vs. szintetikus tápanyagok a marihuána termesztéséhez

A kender organikus termesztéséről szóló évszázados vita valószínűleg nem fog egyhamar egyértelműen lezárulni. Mi legfeljebb azzal segíthetünk Önnek, hogy elmagyarázzuk a kenderhez használatos szerves és szintetikus tápanyagok közötti különbségeket. Ebben a bejegyzésben többet megtudhat róluk, valamint előnyeikről és hátrányaikról.

Tartalom:

  1. Mit jelent az organikus termesztés?
  2. Mik azok a szerves tápanyagok?
    1. Milyen előnyökkel jár a szerves tápanyagok használata a marihuána termesztése során?
    2. Milyen negatívumai vannak a szerves tápanyagok használatának a marihuána termesztése során?
  3. Szintetikus tápanyagok a kender számára
    1. Milyen előnyei vannak a szintetikus tápanyagok használatának a marihuána termesztése során?
    2. Milyen negatívumai vannak a szintetikus tápanyagok használatának a marihuána termesztése során?
  4. Szerves vagy szintetikus – melyiket válasszuk?

 

Minden élő szervezetnek, beleértve a növényeket is, szüksége van tápanyagokra. A kender termesztéséhez használt tápanyagok (trágyák) lehetnek szervesek vagy szervetlenek (szintetikusak, mesterségesen előállítottak). Talán már több termelőt is hallott a biotermesztésről beszélni. Kétségtelen, hogy a termesztők között már régóta folyik vita arról, hogy a kender termesztésének melyik a jobb módja. Az igazság azonban az, hogy mind a biotermesztésnek, mind a szintetikusan előállított műtrágyákkal történő termesztésnek megvannak az előnyei és hátrányai.

MIT JELENT AZ ORGANIKUS TERMESZTÉS?

Egyszerűen megfogalmazva, az öko vagy organikus termesztés azt jelenti, hogy a termesztés a talajban történik, és minden, amit a termesztéshez használnak, élő szervezetektől származik. A termesztés során nem alkalmaznak szintetikusan előállított vegyületeket, például kémiai sókat vagy szervetlen növényvédő szereket.

MIK AZOK A SZERVES TÁPANYAGOK?

A szerves tápanyagok azok a tápanyagtípusok, amelyek élő "szerves" forrásokból, például növényi vagy állati maradványokból származnak. Néhány más anyagot, például ásványi kőzetport vagy gipszet is lehet szerves trágyának nevezni.

MILYEN ELŐNYÖKKEL JÁR A SZERVES TÁPANYAGOK HASZNÁLATA A MARIHUÁNA HASZNÁLATA SORÁN?

A szerves tápanyagokkal történő termesztés több előnnyel is jár. A szerves tápanyagok a kémiai műtrágyákhoz képest általában lassabban szabadulnak fel, ami azt jelenti, hogy kisebb az esélye a túltrágyázásnak és a növények elégetésének. A szerves tápanyagok használata ezért biztonságosabb. Ez különösen igaz a kendertermesztésbe újonnan bele kezdők esetében.

A szerves tápanyagok jótékony hatással vannak a talajban élő mikroorganizmusokra, amelyek a növények növekedését segítik.

Mivel a szerves trágyák és tápanyagok természetes forrásokból származnak, megújuló és környezeti szempontból általában fenntarthatóbbak.

A hasznos szerves anyagok, beleértve a növekedést elősegítő mikroorganizmusokat is, tovább maradnak a talajban, így kevésbé valószínű, hogy kijutnak belőle. Ez kevesebb hulladékot eredményez.

A szintetikus tápanyagokkal történő növénytermesztéshez képest a biotermesztés elsősorban a talaj javításáról, majd a növények növekedésének és egészségének javításáról szól. Néhány kendertermelő, aki organikusan termeszt, úgy gondolja, hogy ezzel a módszerrel javítható a végtermék íze is.

Az is igaz, hogy a biogazdálkodás idővel tényleg feljavítja a talaj tulajdonságait. Éppen ezért vonzó ez a módszer a szabadtéri termesztők számára, hiszen ez azt is jelenti számukra, hogy még több vegetációs időszakon keresztül használhatják ugyanazt a talajt.

Néhány termelő azért részesíti előnyben a biotermesztést, mert nyugtatja őket a tudat, hogy nem függenek a vegyszerektől és más mesterséges anyagoktól. Így jobban összhangban érezhetik magukat a természettel és a környezettel. Az sem elhanyagolandó tény, hogy a szerves kender fogyasztása után nem kerülnek a szervezetbe potenciálisan káros vegyi anyagok.

MILYEN NEGATÍVUMAI VANNAK A SZERVES TÁPANYAGOK HASZNÁLATÁNAK A MARIHUÁNA TERMESZTÉSE SORÁN?

A kender organikus termesztésének nem csak előnyei vannak. Mint szinte mindennek, ennek is van néhány hátránya.

A szerves tápanyagok hosszabb idő alatt szívódnak fel a növényben. Ennek az az oka, hogy a biotermesztés a tápanyagok lebontását tekintve a mikroorganizmusokra támaszkodik. Ez a folyamat időigényes, és nem lehet csak úgy felgyorsítani. A növekedés így egy csapásra bonyolulttá válhat, például olyan esetben, amikor virágzás közben azt tapasztalja, hogy a növény tápanyaghiányos, és ezt a problémát a lehető leggyorsabban kell megoldania.

Tehát, a biotermesztés nagymértékben támaszkodik a talajban élő hasznos mikroorganizmusokra. Hidegebb éghajlaton ezek a mikroorganizmusok lassabban dolgoznak, lassabban bontják le a tápanyagokat. Ez azt jelenti, hogy a szerves tápanyagok alacsonyabb hőmérsékleten lassabbak és kevésbé hatékonyak. Ezért ilyen éghajlati övön a biotermesztés csak nehezebben szabályozható, és inkább művészet, mintsem pontos tudomány.

Ha szintetikus trágyákat használ, a talaj, ill. a termesztési környezet szinte teljesen steril lehet. Ezzel szemben a szerves anyagok használata jobban vonzza a rovarokat és kártevőket. Ez növeli a káros penészgombák, gombák vagy algák kialakulásának valószínűségét is.

Végül, de nem utolsósorban, a szerves tápanyagok általában drágábbak, mint a szintetikus, kémiai úton előállított változataik.

SZINTETIKUS TÁPANYAGOK A KENDER SZÁMÁRA

A szintetikus (kémiai) tápanyagok a növények számára könnyen hozzáférhető formában tartalmazzák a növények növekedéséhez nélkülözhetetlen ásványi anyagokat. A növekedés szempontjából a három legfontosabb ásványi anyag a nitrogén (N), a foszfor (P) és a kálium (K). A nitrogén a 20. század első felében feltalált mesterséges nitrogénmegkötési eljárásból, a Haber-Bosch-eljárásból származik. A foszfort és a káliumot ásványokból nyerik, amelyekből a gyártási folyamat során eltávolítják a káros szennyeződéseket.

A kereskedelmi szintetikus műtrágyákat általában úgy gyártják, hogy a három fő ásványi anyag bizonyos arányát tartalmazzák, amelyet N-P-K aránynak neveznek, és amely kifejezi az egyes ásványi anyagok százalékos arányát a termékben. A meghatározott arányú nitrogén, foszfor és kálium mellett más hasznos ásványi anyagok, például kalcium, magnézium, vas, cink és további ásványi anyagok is gyakran megtalálhatók ezekben a műtrágyákban.

MILYEN ELŐNYEI VANNAK A SZINTETIKUS TÁPANYAGOK HASZNÁLATÁNAK A MARIHUÁNA TERMESZTÉSE SORÁN?

A szintetikus (kémiai) műtrágyákat általában bizonyos tápanyagok pontos arányával állítják elő. Ez azt jelenti, hogy a termesztőnek nagyobb befolyása van az egyes tápanyagok mennyiségének adagolására, amelyre a növénynek a növekedés adott szakaszában szüksége van. A nitrogénre például elsősorban a növekedési fázisban van szükség. Később, a virágzási időszakban a kendernövénynek már kevesebbre van szüksége belőle. Foszforból viszont többre, hogy nagy, ragadós tobozokat növesszen.

Ha a növényeket pontosan a számukra szükséges tápanyagmennyiséggel tudjuk ellátni, az végső soron nagyobb terméshozamot és magasabb THC-tartalmat jelenthet. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tápanyagigények kender-féleként és fenotípusonként is eltérőek.

A kémiai tápanyagok azonnal és teljes mértékben a növények rendelkezésére állnak, amikor a növényeknek szükségük van rájuk. Az ásványi anyagok és egyéb vegyületek gyors pótlása lehetővé teszi, hogy a növények egészségére közvetlen hatást gyakoroljunk, például, ha egy adott tápanyag hiányát a lehető leggyorsabban orvosolni szeretnénk.

Végül, de nem utolsósorban, a szintetikus műtrágyák szinte mindenhol kaphatók, és általában sokkal olcsóbbak, mint a szerves változataik.

Milyen negatívumai vannak a szintetikus tápanyagok használatának a marihuána termesztése során?

A mesterséges műtrágyák használata növeli a túltrágyázás és a növényégés kockázatát. Ennek oka, hogy a műtrágyákban lévő tápanyagok gyakran túlságosan koncentráltak, és a növény számára azonnal hozzáférhetők. A tapasztalatlan termelők kezében a műtrágyák ezért kockázatosabbak és nehezebben használhatók számukra.

A szintetikus tápanyagok gyakori használata növeli a sók felhalmozódását a talajban. Ez rontja a minőségét. A rossz talajminőség egyúttal növeli a tápanyagszivárgás valószínűségét, ami a tápanyag pazarlásához vezet, ráadásul környezeti károkat is okoz. Továbbá, a rossz talaj növeli a betegségek és más, növényekkel kapcsolatos problémák valószínűségét.

A műtrágyákat nem megújuló forrásokból állítják elő. A szintetikus műtrágyákban lévő nitrogén és más vegyületek előállításához sok energiát kell felhasználni, és ezek a folyamatok károsítják a környezetet.

Szerves vagy szintetikus – melyiket válasszuk?

A kendertermesztők már nagyon régóta folytatnak vitákat kedvenc termesztési módszerük előnyeiről és hátrányairól. Ám az igazság az, hogy a megfelelő módszer kiválasztásánál Önnek azt kell alapul vennie, ami a saját tapasztalatai alapján a legjobban működik, és nem mások elmondásai révén döntést hoznia.

Számtalan oka lehet annak, hogy Ön miért részesíti előnyben az egyik vagy a másik termesztési módszert. Ezért a legjobb, amit tehet, hogy kipróbálja mindkettőt, és a megszerzett tapasztalatok alapján eldönti, hogy melyik vált be jobban.

Kérjük, jelentkezzen be újra

Sajnáljuk, de a CSRF token valószínűleg lejárt. A legmagasabb szintű biztonság fenntartása érdekében kérjük, jelentkezzen be újra. Megértését köszönjük.

Köszönjük a megértést.

Bejelentkezés