Mennyi marihuána nyerhető ki egy termesztett növényből?

Mennyi marihuána nyerhető ki egy termesztett növényből?

Az olyan országokban, mint az USA, ahol fokozatosan enyhülnek a kendertermesztésre vonatkozó jogszabályok, egyre többen kezdenek foglalkozni a legális otthoni termesztéssel. Az Amerikai Egyesült Államok esetében a legtöbb államban egy személy legfeljebb hat kendernövényt termeszthet, egy közös háztartás pedig összesen tizenkét növényt. Egyes államok kevesebbet, míg mások többet engedélyeznek.

Mit jelent ez a helyi termesztők számára? Mennyi szárított tobozhoz juthatnak így? 30 grammhoz? Fél kilóhoz? Erre sajnos nem létezik teljesen pontos válasz. Minden növény más és más, és számos tényező befolyásolja a növekedésüket, sőt magának a termésnek a lehetőségét is.

Ennek ellenére mi most megvizsgáljuk az összes tényezőt, és megpróbáljuk a legjobb tudásunk szerint megbecsülni, hogy mennyi anyag nyerhető ki egyetlen kendernövényből.

Hány toboz található egy növényen?

Sok tényező befolyásolja egy növény méretét, de általában véve, ha valaki egészséges növényeket termeszt, nagyjából ilyen terméshozamra számíthat:

• Kültéren termesztett növény: kb. 224 g.
• Beltéren termesztett növény: nagyjából 112 g

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ezek csupán durva becslések. A szabadban termesztett növényeknek általában nincs helykorlátozásuk, ezért némelyek közülük valóban egy monstrum méreteivel rendelkezhetnek. Gyakran előfordul, hogy az ilyen nagy növény termése megközelíti a fél kiló tobozt, sőt néha még ezt is meghaladja ezt a mennyiséget.

A beltéri termesztés során a hely gyakran korlátozza a növényeket. Például egy termesztősátorban lévő növény nem nőhet ugyanolyan méretűre, mint egy nyitott pincében lévő. Az is hatással van rájuk, hogy a termesztéshez használt lámpák mennyire erősek. A Leafly szerkesztői például 150 grammot tudtak betakarítani egyetlen olyan szobanövényből, amelyet egy 200 W-os Black Dog LED-lámpával neveltek. A lámpa gyártója utólag azt nyilatkozta, hogy ennek a lámpának a maximális teljesítménye körülbelül 224 g toboz kitermesztését teszi lehetővé.

A fenti adatok természetesen az egészséges növényekre vonatkoznak. Ha a növények tápanyag- vagy fényhiányban szenvednek, túlszaporodnak rajtuk a kártevők, esetleg a penész, a várható terméshozam minden bizonnyal alacsonyabb lesz.

Mennyi ideig őrzik meg a minőségüket a betakarított tobozok?

Bármilyen nagy növényt sikerül is termesztenie, valószínűleg több toboz lesz rajta, mint amennyit sebtében fel tud használni. Ezért sok otthoni termesztő megtart egy bizonyos mennyiségű tobozt a dohányzásra, a termés többi részét pedig koncentrátumok, rágcsálnivalók és egyéb kendertermékek készítésére használja fel.

Figyelje meg, hogy mennyi kendert szív el egy nap, egy hét vagy egy hónap alatt. Összehasonlításképpen: egy gramm körülbelül két közepes méretű jointnak vagy 3-4 kisebbnek felel meg. Ön elszív naponta egy grammot, vagy ez a mennyiség akár egy-két hétig is eltart?

Ha a fent említett becslés szerint egy közepes vagy nagy beltéri növény 112 grammos hozamát vesszük alapul, és ha Ön naponta egy grammot szív el, akkor egy ilyen növény 112 napra elegendő anyagot biztosít Önnek. Ez nem egész négy hónapnyi adag! Napi két grammnál ez nem egész két hónapot jelent, míg napi 1/2 grammal számolva akár nyolc hónapig is kitart.

Az ilyen egyszerű számítás segít meghatározni, hogy nagyjából hány növényt kellene termesztenie. Ha beltérben termeszt, akkor termeszthet csak egy növényt, betakaríthatja a termését, majd elkezdheti egy következő termesztését. Ezáltal biztosíthatja a termesztés és a betakarítás folyamatos ciklusát.

Ha a szabadban termeszt, az északi félteke legtöbb részén évente csupán egyszer szüretelhet. Tehát tényleg alaposan fontolja meg, hogy mennyi marihuánára van szüksége, és ennek megfelelően járjon el.

A növények terméshozamát befolyásoló tényezők

A növényekről betakarított és kiszárított tobozok mennyiségét nevezzük terméshozamnak. Ez más növények esetében is így van, pl. kukorica, búza, gyümölcs stb. A kender termesztésekor (ideális esetben) magas terméshozamot és jó minőségű tobozokat szeretnénk elérni. Azonban mindkettőhöz némi gyakorlatra van szükség.

A marihuána a betakarítást követően súlyának körülbelül 75%-át veszíti el nedvességveszteség miatt. A szárítási folyamat során ugyanis jelentős mennyiségű nedvesség távozik a növényből, a metszés során pedig eltávolítjuk róla az összes felesleges szárat, ágat, legyezőlevelet és hajtást.

Ha tehát frissen betakarított tobozokat mérlegel, ne számítson túl sok jóra. Valójában az áhított mennyiségnek körülbelül a harmadát fogja megkapni. Ez azonban még mindig nagy mennyiségnek számít, mivel a súlyt szárított állapotban határozzák meg.

A nagyméretű növény nem feltétlenül jelent nagy termést, mivel a tobozok vékonyak és ritkák is lehetnek. Egy közepes méretű növény jó minőségű, sűrű tobozokkal olyan termést is elérhet, mint egy három méternél magasabb fa. Ráadásul, ha több növényt termeszt, azok egymás fölé nőve árnyékolhatják egymást, ami szintén csökkenti a terméshozamot. Gondoskodjon róla, hogy a növényeknek mindig elegendő mennyiségű helyük legyen.

A marihuána terméshozamát befolyásoló fő tényezők a következők:

• fajta/genetika,
• növekedés hossza,
• fény,
• éghajlat,
• a talaj típusa és minősége.

Fajta/genetika

Egyes kender-félék egyszerűen a genetikájuk miatt lesznek nagyok, magasak vagy nagy terméshozamúak. Általánosságban elmondható, hogy az indica fajták alacsonyak és zömökek, míg a szatívák magasak és karcsúak. Bár nem minden esetben igaz ez minden fajtára, de általában ez a jellemző.

A Lemon Skunk például magas és karcsú fajtaként ismert, amely nagy terméshozamú. A Blue Dream és a Chemdog hasonló tulajdonságokkal bír.

A Runtz fajta a cukorkás íze mellett arról kapta a nevét, hogy a tobozai olyan kicsik, mint a legkisebb, rakoncátlan kölyökkutya egy alomban (angolul "runt"-nak nevezik). E fajta terméshozama általában kis mennyiségű. Ezt a kis mennyiséget azonban a tobozok kiváló minőségével kompenzálja.

Növekedés hossza

A növény növekedési ideje, vagyis a mag csírázásától a betakarításig eltelt idő az egyik legfontosabb tényező, amely meghatározza a terméshozamot. Ha a magokat nem májusban, hanem márciusban vetjük el, akkor a növényeknek két plusz hónapjuk lesz arra, hogy nagyra nőjenek.

Szabadföldi termesztés esetén a helyi éghajlat határozza meg leginkább, hogy mikor ültethetünk magokat a földbe. Egyes régiókban májusig túl hideg van ahhoz, hogy a növényeket kihelyezzük a szabadba, de megfelelő beállítások mellett beltérben is elindíthatjuk a palántákat.

Vannak olyan régiók is, ahol kora ősszel sok eső esik. Ha Ön ilyen régióban él, azokat a fajtákat keresse, amelyek szeptember végén/október elején szüretelhetők. Ha azonban annyira szerencsés, hogy egy egész évben meleg éghajlatú országban él, akkor igazából egész évben lehetősége van a szabadban történő termesztésre.

Beltéri termesztés esetén a növekedés időtartama attól függ, hogy mekkora hely áll rendelkezésre. Ha tágas pincéről vagy fészerről van szó, akkor hónapokig hagyhatja növekedni a növényeket, így azok a kívánt méretre nőhetnek. Ha azonban kevés a hely, például egy termesztősátorban vagy más kis helyiségben termeszt, akkor kizárólag olyan magasra nőhetnek csak, amilyen magasra az adott környezet lehetőséget biztosít.

Fény

A növények által kapott fény mennyisége erősen változó. Szabadföldi termesztés esetén minden attól függ, hogy pontosan hol helyezkednek el a növényei. Próbáljon meg gondoskodni arról, hogy a lehető legtöbb fényt kapják a teljes szezon során. A kendernövény ugyanis imádja a napfényt. Ezért naponta legalább hat óra közvetlen napfényre van szüksége. Ha a növényeket árnyékban vagy sötétebb helyen termeszti, a fényviszonyok negatívan befolyásolhatják a terméshozamot.

Beltéren a történet annak a függvénye, hogy mennyire erős fényt használ erre a célra. Egy kis teljesítményű 200 W-os LED nagyszerű választás a kisméretű termesztősátorba, de nagyobb térben valami erősebbre lesz szüksége. Ez egyúttal magasabb kezdeti költséget is jelent.

Ne felejtse el megmetszeni a növényeit, hogy eltávolítsa róluk az elhalt leveleket, tobozokat és ágakat, amelyeknek szinte semmilyen haszna nincs. Így a növény egészséges részei még több fényhez jutnak.

Éghajlat

Ahogy a marihuána szereti a napfényt, úgy a meleget is. Tehát kedveli a meleg, mérsékelt éghajlatot. Ezért virágzik például az USA úgynevezett Smaragdháromszögében, Észak-Kaliforniában. Vannak azonban olyan fajták, amelyek más körülmények között is képesek jól érezni magukat. Általánosságban elmondható, hogy az indicák a hűvösebb, szárazabb éghajlatot szeretik, míg a szatívák inkább a meleg, párás éghajlatot kedvelik.

A hirtelen szélsőséges hőmérséklet-változások negatívan befolyásolhatják a növekedést és a terméshozamot. Például egy hirtelen lehűlés lelassíthatja a növekedést, míg egy hőhullám kiszáríthatja a kendernövényeket.

A talaj típusa és minősége

A különböző típusú talajok tápanyagtartalma eltérő, és mivel egyes tápanyagok elősegítik a növények növekedését, olyanokat is adhat a talajhoz vagy a vízhez, amelyeknek köszönhetően növényei nagyra és erősre nőhetnek.

Ezenkívül, ha edényben termeszt, annak mérete vagy a gyökerek számára elérhető talaj mennyisége szintén befolyásolja a növény végleges méretét. A túl kicsi edényben való termesztés gátolhatja a növekedést.

Ha közvetlenül a földben termeszt, a növény gyökereinek ugyan bőséges hely áll a rendelkezésükre, ám a talaj minőségétől függően további tápanyagok hozzáadására lehet szükség.