Részletes útmutató az ökológiai kendertermesztéshez

A kender organikus módon történő termesztése sokkal jobb megoldás. Jobb a talajnak, jobb a kertnek, jobb a bolygónak, de mindenekelőtt jobb magának a termesztőnek. Az alábbi útmutatóban található információk lehetővé teszik, hogy tökéletes kendernövényeket termesszen, emellett azonban támogassa kertje egészségét is.

Íme, a saját részletes útmutatónk az organikus termesztési módhoz.

Tartalom:

1. Az Ideális szerves talaj a kender számára
   1.a. A talaj táplálékhálózata és a növények intelligenciája
   1.b. A kulcsszereplők
   1.c. Hogyan tartható fenn az élet a talajban?
2. Virágágyások vagy -cserepek?
3. Makro- és mikrotápanyagok
   3.a. Makrotápanyagok
   3.b. Mikrotápanyagok
4. A növények táplálkozása
5. Szerves vs. mesterséges trágyák
   5.a. Szerves trágyák
   5.b. Kémiai úton előállított műtrágyák
6. Hogyan működik a pH-érték a biotermesztésben?
7. Komposztálás
   7.a. Lassú komposztálás
   7.b. Vermikomposzt
8. A trágya
9. Hogyan tápláljuk a kendert ökológiai módon?
10. Összegzés
     

A kender organikus termesztése azt jelenti, hogy a növényt úgy termesztjük, ahogyan az a természetben is történik. Az őshonos kender-félék az egész világon virágoznak a vadonban. Ez bizonyítja, hogy pusztán a jó talaj és a biológiai sokféleség elegendő a kendernövények növekedéséhez és virágzásához.

Igaz, hogy a kenderipar számos szintetikus molekulát és technikát fejlesztett ki, amelyek nagyszerű eredményeket hoznak. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy a legjobb minőségű virágok és a legegészségesebb növények akkor születnek, ha visszatérünk a hagyományos termesztési módhoz.

Az alkímiához hasonlóan az organikus kendertermesztés az alacsony értékű vagy hulladéktermékek magas szintű energiaforrásokká történő átalakítását jelenti. A kendernövények organikus termesztése nem csak hihetetlen hozamokat eredményez, hanem a kertek és a környezet számára is előnyös.

AZ IDEÁLIS SZERVES TALAJ A KENDER SZÁMÁRA

Az ökológiai termesztésű kender minősége egyetlen fő tényezőtől függ: a talaj egészségétől. Az elmúlt évtizedekben a termesztők redukcionista szemléletet képviseltek ebben a kérdésben: egy problémát egy tápanyaggal oldottak meg. A közelmúltban azonban a talajtudomány fejlődése megmutatta, hogy a kendernövények a tényezők összetett kölcsönhatására - a talaj táplálékhálózatára - támaszkodnak annak érdekében, hogy egészségesek maradjanak és jól fejlődjenek.

A TALAJ TÁPLÁLÉKHÁLÓZATA ÉS A NÖVÉNYEK INTELLIGENCIÁJA
A talaj táplálékhálózata számos mikroorganizmusból, rovarból, sőt madarakból és emlősökből áll. Ezek az állatok (egyesek ragadozók, míg mások zsákmányállatok) fontos szerepet játszanak a szerves anyagok tápanyagokká történő lebontásában, amelyek természetesen a kendernövények számára is elérhetőek. Ha tehát egészséges, élő talajjal kezdi meg a termesztést, az segít elkerülni az esetleges tápanyaghiányt, valamint a kártevőkkel és kórokozókkal kapcsolatos problémákat.

A közhiedelemmel ellentétben a növények nem közvetlenül a talajból szívják fel a tápanyagokat. Saját maguk állítják elő a táplálékukat. Ezt szó szerint meg is teszik. A folyamat a következő: a rizoszférába exudátumnak nevezett cukrokat bocsátanak ki. A rizoszféra a gyökérrendszer felszínétől körülbelül két milliméterre lévő terület. A növények ezzel csalogatják oda a hasznos baktériumokat és gombákat. E mikroorganizmusok bizonyos része társul a gyökerekkel, és lehetővé teszik, hogy a növények jobban felvegyék a tápanyagokat, míg más mikroorganizmusok nagyobb állatok számára szolgálnak táplálékul.

A mikroorganizmusok némelyikét fonálférgek és egysejtűek - a talaj táplálékláncának következő lépcsőfokai - fogyasztják el. Ezek életük során szervesanyag-molekulákat választanak ki, amelyeket baktériumok és gombák bontanak le. A növények ezekkel a biológiailag hozzáférhető tápanyagokkal is táplálkoznak.

Ily módon aratják le a saját termesztési tevékenységük babérjait. Mit szól hozzá? Tökéletesen átgondolt, nem igaz?

A KULCSSZEREPLŐK
Ez az együttműködés azonban nem csak a növények táplálékának előállítását szolgálja. A talaj táplálékhálózatának szereplői a talaj alakításában is segítenek, és optimális állapotban tartják azt a növények egészséges fejlődése érdekében. Az alábbiakban bemutatjuk a talaj táplálékhálózatának néhány fontosabb élőformáit:

Baktériumok: ezek az apró "élőlények" nyálkaszerű anyagokat termelnek, amelyek összetartják a talajrészecskéket, és szerkezetet biztosítanak a táptalajnak. Emellett táplálékul szolgálnak a nagyobb életformák számára, amelyek így táplálékot választanak ki a növények számára.
Gombák és algák: a gombák hálószerű struktúrákat (micéliumokat) alkotnak, amelyek formát adnak a talajnak, és megakadályozzák, hogy az felbomoljon vagy kimosódjon. A jótékony "mikorrhiza" gombák emellett a növények gyökérzetével is társulnak, ezáltal javítják a tápanyagfelvételüket.
Fonálférgek: kisebb életformákat fogyasztanak el, és a növények számára elérhető formában szabadítják fel a tápanyagokat. Egyes "jó" fonálférgek elűzik a "rossz" fonálférgeket, amelyek szívesen lakmároznak a növények gyökerein.
Egysejtűek: ezek a hasznos kis fickók a talajban lévő baktériumokat legelik, mint a kis bocik a füvet. Nemcsak szabadon elérhető tápanyagokat választanak ki, hanem a baktériumpopulációt is gyorsabb szaporodásra ösztönzik.
Giliszták: a talajban élő giliszták nagyon fontosak, ugyanis tápanyagokat mozgatnak benne, alagútjaik pedig segítenek a talaj levegőztetésében és a növények gyökereihez juttatják a vizet. Ne aggódjon, nem kell őket a termesztőhelyiségébe hordania! Elég, ha annyit tud róluk, hogy hasznosak a talajban. :)

HOGYAN TARTHATÓ FENN AZ ÉLET A TALAJBAN?
Mostanra már biztosan megértette, hogy az organikus termesztés messze túlmutat az egyszerű öntözésen és az időnkénti tápanyagpótláson. A talajban lévő életet ápoló termesztés biztosítja, hogy a talaj évről évre gazdagabb lesz tápanyagokban.

Hogyan lehet ezt elérni?

Kezdje azzal, hogy jó minőségű szerves talajt szerez be. Ha ez megvan, gondozza úgy, mint a kedvenc háziállatát. Vagy inkább úgy, mint milliárdnyi miniatűr háziállatot! A kertészeti zseniknek évszázados kísérletezéssel olyan termesztési módszereket sikerült kifejleszteniük, amelyek nem rontják a talajt.

Ezeknek a módszereknek része a következők elkerülése:

Földművelés: az egészséges talaj kialakításához időre van szükség. A föld megmunkálása és ásása gyorsan elpusztíthatják a benne lévő hasznos életet. A talaj felső rétegeiben lévő élőlényeknek ugyanis helyük van ott. A talaj megmunkálásakor viszont az UV-sugaraknak és más káros hatásoknak vannak kitéve. Ezek pedig villámmódon elpusztítják őket. A földművelés az értékes gombamicéliumokat is szétveri.
Rovarirtók/gyomirtók/gombaölő szerek: ahogy a nevük is mutatja, ezek a vegyi anyagok az élet bizonyos formáit pusztítják. Pedig sok közülük hasznos. Segítenek az egészséges talajnak például megbirkózni a betegségekkel és a veszélyes állat-, növény- és gombafajok által okozott fertőzésekkel. Mindezt természetesen vegyszerek használata nélkül teszik.
Mesterséges műtrágyák: bár tápanyagokban gazdagok, az egészséges szerves talajban negatív hatással vannak például az azt fellazító gilisztákra.

A földművelés nélküli szerves termesztés nem alkalmazza a fent említett módszereket. A cél ugyanis egy sekély, felszíni, jó minőségű talajréteg létrehozása, amely lehetővé teszi a növények számára, hogy a talajban lévő mikrobiális élet megzavarása nélkül eresszenek gyökeret, a termesztők számára pedig a következő előnyöket biztosítja:

• védi a felső talajréteget és a hasznos talajszervezeteket
• időt és pénzt takarít meg számukra
• lassítja a víz párolgását
• megköti a szenet a talajban


VIRÁGÁGYÁSOK VAGY -CSEREPEK?

Most, hogy már tudja, hogyan kell fenntartani az egészséges életet a talajban, el kell döntenie, hogy miben szeretné termeszteni a kendert. Két alapvető választási lehetősége van: virágágyások vagy -cserepek.

Virágágyások
A virágágyások nagy kiterjedésű, termékeny talajjal rendelkező területek, amelyek lehetővé teszik a növénygyökerek számára, hogy mélyen behatoljanak a talajba. Egyes kender-félék, nevezetesen a nagyobb sativák, képesek kihasználni ezt az extra helyet arra, hogy akár hatalmas magasságokat is elérjenek. A szabadtéri ágyások azonban ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek. Elég nehezen képesek védekezni a túlzott csapadék, az erős szél, a hirtelen hőhullámok vagy a korai fagyok ellen.

Virágcserepek
A virágcserepes termesztés lehetővé teszi a termesztők számára, hogy szükség szerint fizikailag mozgatni tudják a növényeket. Az időjárás romlása esetén átvihetik őket egy üvegházba vagy a beltérbe. Árnyékba vagy napra is tehetők.

Ám nem minden virágcserép egyforma! A műanyag és kerámiacserepek a termesztőközeg fenntartásának célját szolgálják. Ezek azonban a növények gyökereinek a kívánttól eltérő viselkedését okozhatják. A textilcserepek megfelelőbb alternatívaként használhatók. Geo textilszövetből készülnek, amely sok vizet tart vissza, és elősegíti a levegőztetést. Ez az anyag tehát segít távol tartani a gombás kórokozókat, miközben megakadályozza a kiszáradást is.

MAKRO- ÉS MIKROTÁPANYAGOK

A kendernövényeknek változatos és teljes értékű táplálék kell ahhoz, hogy a lehető legjobb növekedési eredményeket érjék el. Hozzánk, emberekhez hasonlóan a táplálkozás két fő összetevőjére van szükségük: makrotápanyagokra és mikrotápanyagokra. A kendernövények minden tápanyagot a talajból nyernek, három kivételével. A leveleken található apró pórusokon (úgynevezett sztómákon) keresztül szén-dioxidot "lélegeznek be", és a fotoszintézis során vízbontással oxigént, valamint hidrogént termelnek.

MAKROTÁPANYAGOK
Először is nézzük meg azokat a tápanyagokat, amelyekre a növényeknek nagy mennyiségben van szükségük. A nevük is erre utal - makrotápanyagok. Ejtsünk pár szót a működésükről és a természetes forrásaikról is.

A MAKROTÁPANYAGOK FORRÁSAI

NITROGÉN

• A vegetatív növekedéshez szükséges
• A klorofill molekulák része

• Algák
• Trágya
• Vermikomposzt

KÁLIUM

• A fotoszintézishez szükséges
• Nyitja és zárja a levélpórusokat
• Szabályozza a CO₂ felvételt
• Aktiválja az ATP képzésben részt vevő enzimeket

• Algaliszt
• Greensand
• Hamu

FOSZFOR

• Fontos az energiaátvitelhez
• Átalakítja a cukrokat és keményítőket
• Segít a tápanyagok átvitelében
• Átadja a genetikai jellemzőket a következő generációnak

• Csontliszt
• Trágya
• Kőzetfoszfát

MIKROTÁPANYAGOK
A növényeknek sokkal kisebb mennyiségben van szükségük mikrotápanyagokra - ezt a nevük is jól mutatja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kevésbé fontosak. Ezen ásványi anyagok és elemek bármelyikének hiánya olyan tápanyaghiányt eredményezhet, amely visszafogja a növekedést és csökkenti a terméshozamot. Ismerkedjen meg velük.

A MIKROTÁPANYAGOK FORRÁSAI

BÓR

• Segíti a sejtfalak építését
• Fontos a sejtközi területek számára
• Fontos a beporzáshoz és a magok fejlődésében

• Komposzt és szerves anyag

KALCIUM

• Részt vesz a növények növekedésében és táplálkozásában
• A sejtfalakban tárolódik
• Csökkenti a talaj sótartalmát
• Javítja a víz behatolását

• Tojáshéj

RÉZ

• Aktiválja a fontos enzimeket
• Nélkülözhetetlen a fotoszintézishez
• Segít a szénhidrát- és fehérje-anyagcserében

• Komposzt
• Tehéntrágya

VAS

• Fontos az anyagcserében
• Segít a DNS-szintézisben
• Segít a klorofill szintézisében
• Fenntartja a kloroplasztiszok szerkezetét és működését

• Trágya
• Konyhai hulladék
• Greensand
• Algák

MAGNÉZIUM

• A klorofill molekula alapatomja
• Fontos a fotoszintézishez

• Komposzt

MANGÁN

• Segíti a fotoszintézist, a légzést és a nitrogénfelvételt
• Részt vesz a csírázásban
• Erősíti a gyökérsejteket és segít megelőzni a gyökérbetegségeket

• Algák

MOLIBDÉN

• A nitrátokat nitridekké, majd ammóniává alakítja át
• Szükséges a nitrogénmegkötő szimbiózisbaktériumok számára

• Algaliszt
• Greensand
• Melasz
• Neem-fa liszt
• Hamu

KÉN

• Segíti a fontos enzimek képződését
• Segít a fehérjeszintézisben

• Trágya
• Széna
• Szalma

CINK

• Az enzimek és fehérjék fontos eleme
• Segít a növekedési hormonok termelésében
• Segít a levélszárak megnyúlásában

• Algák (levélpermet)

A NÖVÉNYEK TÁPLÁLKOZÁSA

A kiváló minőségű "élő" talaj segítségével biztosíthatja, hogy a növények a szükséges tápanyagok teljes spektrumához hozzáférjenek. A jó, komposztban és szerves anyagokban gazdag talaj szinte folyamatosan garantálja az összes szükséges ásványi anyag megfelelő mennyiségét.

A kendernövények a tápanyagokhoz való hozzáférés kérdésében a jótékony talaj táplálékhálózatának élet- és halálciklusára támaszkodnak. A gyökerek egyszerűen nem képesek az ásványi anyagokat közvetlenül a szerves anyagokból kinyerni. A gyökérváladékokat azonban felhasználhatják a jótékony rizoszféra kialakításához.

Ha organikusan szeretne kendert termeszteni, egyszerűen biztosítania kell, hogy a talajában megfelelő mennyiségű, tápanyagban gazdag szerves anyag legyen komposzt/komposzttea, vermikomposzt és más minőségi források formájában. Ha táplálja őket, a növényei aktiválják a talaj táplálékhálózatát, és ellátják magukat mindennel, amire szükségük van.

A rizoszférában található egyik legfontosabb növényi szövetségesek a mikorrhiza gombák. Ezek a fajok fizikai kapcsolatot alakítanak ki a növények gyökereivel, és a gyökérzethez kapcsolódnak. Növényi exudátumokkal táplálkoznak, cserébe pedig szerves anyagokat emésztenek meg, és bizonyos tápanyagokat juttatnak el a növényekhez.

Ebben a szinergikus táncban számos más talajmikroorganizmus is részt vesz. Ha jól ellátja a talajt szerves anyagokkal, megteremti a tápanyagok folyamatos körforgását, méghozzá közvetlenül a kendernövények gyökerei alatt.

SZERVES VS. MESTERSÉGES TRÁGYÁK

A talajhoz azért adunk trágyákat, hogy tápanyagokkal gazdagítsuk a termesztési környezetet. A szerves trágyák olyan organikus anyagokból származnak, amelyek idővel lassan lebomlanak, amíg a talaj táplálékhálózatában lévő természetes anyagok a növények által felvehető tápanyagokká alakulnak.

Ezzel szemben a mesterséges műtrágyákat ipari környezetben szintetizálják. Sokuk az olajipar mellékterméke, és savas kémhatású.

Minden termelőnek szüksége van valamilyen trágyára. A növények lassan elszívják a tápanyagokat a talajból, és idővel kimerítik azt, hacsak a termesztők nem adnak hozzá valamit. Mind a szerves, mind a kémiai műtrágyáknak megvannak az előnyei és hátrányai. Természetesen a biotermesztők mindig az előbbit fogják választani, de az érdekesség kedvéért most nézzük meg mindkét alternatívát.

SZERVES TRÁGYÁK
A szerves trágyák magas tápanyagkoncentrációjú természetes anyagok. Ezek közé tartozik a komposzt, a tengeri moszat, a vermikomposzt vagy a csontliszt. Az ilyen anyagok közül sok olyan elemeket és ásványi anyagokat tartalmaz a szerkezetébe zárva, amelyek a növények számára hozzáférhetetlenek ebben a formában. Ugyanakkor táplálékul szolgálnak a baktériumok és gombák számára, amelyek idővel lebontják őket, és lehetővé teszik a növényeknek, hogy tápanyagokat vegyenek fel belőlük.

Ugyanakkor ez a termesztők számára is egy lehetőség, hogy nagy koncentrációjú készítményeket állítsanak elő, így csökkentve minimálisra a tápanyagfelvételhez szükséges időt. Ilyen készítmények a komposzttea, a gilisztalé és a fermentált növényi készítmények.

Előnyök:

• a szerves anyagok bomlását utánozzák a természetben,
• táplálják a talajban élő organizmusokat,
• nem tartalmaznak veszélyes vegyi anyagokat,
• a koncentrátumok előállítása lehetővé teszi a gyors felszívódást.

Hátrányok:

• a komposztálás gyakran több mint egy évig tart,
• az elkészítés sok különböző tápanyag felhasználásával jár, ez pedig nehézségeket okoz, főleg, ha egy-egy tápanyag érzékenyen beállítására van szükség.


KÉMIAI ÚTON ELŐÁLLÍTOTT MŰTRÁGYÁK
A vegyi eredetű műtrágyák olyan mesterséges anyagok, amelyek számos, a növények számára szükséges makro- és mikrotápanyagot tartalmaznak. Ugyanakkor sokféle adalékanyagot is.

Előnyök:

• gyorsan felszívódnak,
• az egyes tápanyagok meghatározott adagolása.

Hátrányok:

• irritálják a talaj táplálékhálózatában lévő élő organizmusokat,
• megégethetik a növényeket,
• levegő-, talaj- és vízszennyezést okoznak,
• savasítják a talajt,
• megfosztják a talajt az ásványi anyagoktól.

HOGYAN MŰKÖDIK A PH-ÉRTÉK A BIOTERMESZTÉSBEN?

A biotermesztők annyira nem szoktak foglalkozni a talaj pH-értékének kérdésével. Ennek ellenére előfordulhatnak problémák. Minden talajnak van egy bizonyos pH-értéke. Emlékszik a természettudományi órákról a skálára, amely 0-tól 14-ig terjed? A 0 és 6 közötti érték a savasságot, a 7 a semlegességet, míg a 8 és 14 közötti érték a lúgosságot jelenti.

Miért is kell a termesztőknek aggódniuk emiatt? Nos, a kender-félék különösen az enyhén savas talajban érzik jól magukat - vagyis a 6 és 7 közötti pH-érték-tartományban. Ha a talaj túl savas vagy túl lúgos, a gyökerek nehezen veszik fel a tápanyagokat, ezt a jelenséget nevezik tápanyagblokkolásnak. Végül tápanyaghiány lép fel, így a növények egészsége és termőképessége romlik. A termesztők egy egyszerű pH-mérővel mérhetik a talajminták pH-értékét.

A múltban a pH okozta problémák megoldására szintetikus termékeket használtak a pH-érték emelésére vagy csökkentésére. Vannak azonban szerves módszerek is a talaj pH-egyensúlyának helyreállítására:

Savas talaj:
szódabikarbóna hozzáadása

Lúgos talaj:
citrom vagy ecet hozzáadása

KOMPOSZTÁLÁS

A komposzt minden biokert alapja. Lehetővé teszi a termesztőknek, hogy saját talajjavító anyagokat hozzanak létre konyhai és kerti hulladékok egyszerű újrahasznosításával. A mikrobákkal teli komposztkupacok "fekete arannyá" bontják a szerves anyagokat - az ágaktól, tobozoktól és elhalt levelektől kezdve a burgonyahéjig szinte bármit.

Az érett komposztból származó, tápanyagokban gazdag anyagot virágágyások javítására és virágcserepek tartalmához adható keverékek készítésére használhatja. A komposztálás végső soron kicsivel nagyobb függetlenséget biztosít a kertészeknek, és segít egy zárt termesztési rendszer létrehozásában - mindezt anélkül, hogy adalékanyagokat kellene a talajhoz adniuk. A komposztálásnak két fő formája létezik: a lassú komposztálás és a gilisztákkal történő komposztálás - vermikomposztálás.

LASSÚ KOMPOSZTÁLÁS
A lassú komposztálás legfontosabb előnyei a következők:

• a szénlábnyom csökkentése,
• pénzmegtakarítás,
• erős természetes trágya,
• egészségesen tartja a talajt.

A lassú komposztálás kétféle anyagból áll: zöld és barna. A zöld anyagok nitrogént, míg a barna anyagok szenet szolgáltatnak. Törekedjen a 25-50% zöld és 50-75% barna anyag egyensúlyára, hogy elegendő levegőt biztosítson az egészséges légnemű mikroorganizmusok számára.

A zöld anyagok közé tartozik a konyhai hulladék, a lekaszált fű, a tengeri moszat és az állati trágya. A barna anyagok közé tartoznak az elhalt levelek, a karton, a ragasztóanyag, a szalma és a faforgács. Az újonnan előállított komposztnak hónapokig vagy évekig is eltarthat, amíg életképes masszává alakul. Ha folyamatosan adagolja hozzá az anyagokat, a közeljövőben elérheti az "örökös tápanyagok" pontját.

VERMIKOMPOSZT
A gilisztákkal történő komposztálás a szerves tápanyagokhoz való hozzáférés egy jóval gyorsabb forrása. Készítsen egyszerű gilisztatárolót egy műanyag ládából vagy vödörből. Keverjen össze néhány speciális komposztáló gilisztát és néhány marék komposztot. Győződjön meg róla, hogy elegendő konyhai hulladék áll rendelkezésére; a giliszták ugyanis felfalják azokat, így minőségi vermikomposztot hoznak létre.

A gilisztaürülék hasznos gombákat, baktériumokat és ásványi anyagokat, például káliumot, kalciumot, cinket, rezet és foszfort tartalmaz. Mindössze néhány hétbe telik, mire a giliszták elkezdenek folyamatosan vermikomposztot termelni. Az ilyen komposztot rétegezze a virágágyások tetejére vagy a virágcserepekbe, hogy ilyen módon trágyázza a bennük lévő talaj teljes táplálékhálózatát.

A vermikomposztálás során "úgynevezett gilisztalé", más néven "gilisztavizelet" is keletkezik. Szereljen fel egy műanyag csapot a láda vagy vödör egyik oldalának aljára. Néhány naponta csapolja le ezt a tápanyagokkal teli folyadékot, és adja hozzá a termesztőközeghez. Ezáltal a talaj jó adag természetes ásványi anyaghoz jut hozzá.

A TRÁGYA

A trágya, mint az egyes haszonállatok szilárd és folyékony hulladéka, lenyűgöző tápanyagprofillal rendelkezik. Magas makrotápanyag-tartalma miatt kulcsfontosságú erőforrás minden biokertben. A gyakori trágyák közé a csirke-, tehén-, ló-, nyúl- és juhtrágya tartozik. A friss trágya hozzáadása beszennyezheti a növényeket, a túl sok nitrogén pedig megégetheti őket. Ahhoz, hogy tárgya kompatibilis legyen a biokertjével, hat hónaptól egy évig terjedő időintervallumban kell hagynia rothadni és érlelődni.

A komposzthoz hasonlóan a trágya is szerves anyagokban megkötött tápanyagokat tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy táplálékot biztosít a hasznos mikroorganizmusok számára. Ahogy azok lebontják, a növényei tápanyagokat vesznek fel belőle az életciklusuk során. A trágyával a termelők gazdagíthatják a komposztkupacokat, vagy használhatják felületi öntőzőanyagként.

A trágya egy másik nagyszerű tulajdonsága, hogy könnyen beszerezhető még akkor is, ha nem tart semmilyen haszonállatot. Keresse fel a helyi gazdaságokat és kertészeti központokat, ahol olcsó trágyát találhat - talán még ingyen is. Mindenképpen próbáljon meg régebbi trágyát beszerezni. Ezzel több hónapos várakozást spórolhat meg magának.

HOGYAN TÁPLÁLJUK A KENDERT ÖKOLÓGIAI MÓDON?

Most már rengeteg hasznos információt tud a növényeinek szánt minőségi szerves táplálékforrásokról. Az alábbiakban elolvashatja a legjobb módszereket, amelyekkel organikus módon táplálhatja kendernövényeit. Ezek a technikák nagyon egyszerűek, és mindegyik serkenti a növények megfelelő növekedését, miközben megóvja a talajban lévő értékes mikrobiális életet.

MULCSOLÁS
A mulcsozás szerves anyagok rétegezését jelenti a virágágyásokban és -cserepekben. Fentebb már említettük, hogy a mikrobák nem szeretik a napfényt. Biztosan emlékszik erre a részre. A mulcsozás áthidalja ezt a problémát, sőt további előnyökkel jár.

Ha legközelebb sétálni megy az erdőben, alaposan vegye szemügyre a talajt. Egy érdekes dolgot fog észre venni - ritkán láthatóak csupasz talajrészek. Az elhalt levelek, ágak és szerves anyagok olyan réteget alkotnak, amely megvédi az alatta elhelyezkedő talajban lévő életet. Idővel ez az anyag lassan lebomlik és táplálja a talajt.

A mulcsozás lényegében a természet intelligenciáját másolja. Előnyei:

- lassan táplálja a növényeket az egész szezonban,

- jó táplálék a gombák számára,

- elnyomja a gyomok növekedését,

- megtartja a nedvességet,

- fékezi némely kártevők tevékenységét,

- növeli a rendet a kertben vagy a termesztőhelyiségben.

Sokféle szerves mulcs közül választhatunk. Az alább felsoroltak táplálják a kertet és javítják a talaj egészségét:

- gombakomposzt,

- faforgács,

- fakéreg,

- érett trágya,

- szalma,

- tengeri algák.

A termesztők "élő mulcsot" is létrehozhatnak takarónövények segítségével. Ha a kendernövények közé takarónövények keverékét vetjük, élő szőnyeget hozunk létre, amely javítja a talajban lévő táplálékhálózat egészségét. Az ilyen fedőnövények (például a lóbab) segítenek a nitrogén megkötésében és a talaj nitrogénszintjének növelésében. A fedőnövényt a növekedés közben kaszálja le, és terítse szét a talajon, hogy a szerves anyag visszajusson a talajba.

FERMENTÁLT NÖVÉNYI JUICE
Az erjesztett növényi lé (FPJ) használata a hagyományos koreai természetes gazdálkodásban alkalmazott gyakorlaton alapul. Ennek során helyi növényeket, például pitypangot és csalánt takarítanak be, amelyek tele vannak tápanyagokkal. Ezek a fajok a leveleikben hasznos organizmusokat, valamint növekedési hormonokat tartalmaznak. Az elkészítése egyszerű:

1. Turmixolja össze a frissen betakarított növényeket, és tegye egy vödörbe.
2. Adjon hozzá annyi barna cukrot, hogy a mennyiség a keverék egyharmadát tegye ki (ezzel táplálja a mikrobákat).
3. Alaposan keverje össze, majd tegyen rá újságpapírt, és hagyja állni egy órán át.
4. Vegye le az újságpapírt, és helyezzen egy nehéz téglát a keverék tetejére, hogy kinyomja belőle a felesleges levegőt.
5. Fedje le a vödröt egy ronggyal, és hagyja állni két napig egy sötét helyiségben.
6. Vegye le a rongyot, és szellőztesse a keveréket egy órán át.
7. Tegyen rá ismét egy téglát, és fedje le ronggyal.
8. Hagyja erjedni 2-3 hétig egy sötét helyiségben.
9. Öntse az így elkészített erjesztett folyadékot egy erre a célra alkalmas tartályba.
10. Alkalmazza permetként vagy öntse közvetlenül a gyökerekhez 0,1-0,2 %-os koncentrációban.
 
KOMPOSZTTEA
A biotermesztők arzenáljának egy másik kulcsfontosságú eszköze a komposzttea, amely rengeteg alapvető tápanyagot és hasznos életformát biztosít a talajnak - a fonálférgektől egészen a baktériumokig. Elkészítéséhez jó minőségű komposztot kell vízben felforralni.

Miért érdemes kipróbálnia?

• Javítja a kendernövény növekedését.
• Vonzza a hasznos mikroorganizmusokat.
• Elnyomja a betegségeket.
• Megszünteti a mérgező vegyszerek használatának szükségességét.

HOZZÁTRÁGYÁZÁS
A hozzátrágyázás egy nagyon egyszerű módja annak, hogy a talajba több tápanyagot juttassunk a vegetációs időszak során. Először kora tavasszal, majd háromhetente adagoljon hozzá trágyát, hogy a talaj tele legyen tápanyagokkal, növényei legnagyobb örömére.

Az alga gazdag tápanyagforrás és kiváló kiegészítő szerves trágya. Egyszerűen rétegezze a virágágyások tetejére vagy a cserepekbe, és öntözze meg. Kész is!

LEVÉLPERMETEK
A levélpermetező szerek egyszerre tápanyagot biztosító készítmények és a kártevők elleni védekezés szerves formái, amelyek a tápanyaghiány gyors kezelésére és a kártevők kiirtására szolgálnak.

A levélfelületekre juttatva őket, a növények a sztómáikon keresztül veszik fel a tápanyagokat, ezzel teljesen megkerülve a gyökérrendszert. A levélpermetező szerek különösen akkor hasznosak, ha a talaj vízzel telített, egyenetlen a pH-értéke vagy más olyan problémák esetén, amelyek csökkentik a gyökérrendszeren keresztül történő tápanyagfelvételt. Ezzel a módszerrel például komposzttea, gilisztalé vagy fermentált növényi lé alkalmazható.

Az aloe vera levélpermetezése is alkalmas. Ez a növény segít növelni a tápanyagfelvételt, és csökkenti a kártevők és betegségek előfordulását. Az olyan természetes anyagok, mint a neem-fa olaj, szintén használhatók levélpermetként a gombakórokozók elleni küzdelemre, például lisztharmat esetén.

ÖSSZEGZÉS

Miután elolvasta ezt a cikket, most már készen áll arra, hogy tisztán organikus módszerekkel tökéletes kendernövényeket termesszen. Nemcsak gigászi termést élvezhet, de idővel egészséges talajt és saját komposztkészletet építhet fel. Mielőtt azonban elindulna a kertbe vagy a termesztőhelyiségbe, foglaljuk össze még egyszer azokat a főbb pontokat, amikkel foglalkoztunk:

Használjon földművelés nélküli talajt, hogy megőrizze a benne lévő táplálékhálózat életét és szerkezetét.
A tápanyagok fontosak! Ha minőségi komposztot és szerves trágyát használ, vegyszerek nélkül is biztosítani tudja őket.
Időről időre ellenőrizze a pH-értéket, és szükség esetén állítsa be természetes módszerekkel.
Használja fel a konyhai és kerti hulladékot! Készítsen komposztot lassú módszerrel vagy vermikomposztálással.
A trágya könnyen hozzáférhető, és csodákra képes a kertben.
Utánozza a lenyűgöző természetet mulcsozással.
A komposzttea, a levélpermetezés és az erjesztett növényi lé azonnal mikrobákat és tápanyagokat juttat a talajba.
Ezekkel a módszerekkel nem a természet ellen, hanem vele összhangban lesz képes dolgozni.

Most pedig lásson hozzá a termesztéshez, részünkről pedig nem maradt más hátra, minthogy bőséges termést kívánjunk Önnek!