⚠️Elnézést kérünk, de a banki átutalással történő fizetés jelenleg szünetel. Köszönjük megértésüket!

Kendermagok csíráztatása - a leggyakoribb hibák áttekintése

Ha legalább egy éve termeszt, biztosan találkozott már a kendermagok csíráztatásával kapcsolatos problémákkal. Ha még nem, akkor elképzelhető, hogy Ön egy kezdő kendertermesztő, aki szeretné elkerülni a csíráztatási folyamat során elkövetett gyakori hibákat. Számos oka lehet annak, hogy megnyitotta ezt a cikket, ám a közös bennük az, hogy keresi a módját, hogyan csíráztassa megfelelően és a lehető legsikeresebben a kendermagjait. Vegyük hát fókusz alá áttekintésünket a kendermagok csíráztatásával kapcsolatos leggyakoribb problémákról.

Hacsak nem kenderpalántákat vagy -klónokat használ, valószínűleg a magok csíráztatásával fogja kezdeni a termesztést. Ha azonban a magok bármilyen okból nem csíráznak ki, a termesztésnek már azelőtt vége lesz, hogy elkezdődhetne egyáltalán. Ám ha ismeri a kendermagok csíráztatásával kapcsolatos problémák okait, akkor hatalmas rá az esély, hogy nagyszerűen indul majd az egész termesztési folyamat. Amennyiben mindent jól csinál, a kendermagok csíráztatásának sikerességi aránya hosszú távon akár 90% körüli is lehet. Természetesen mindig előfordulhat, hogy a magok valamilyen okból kifolyólag nem csíráznak ki. Legyen szó rossz genetikáról vagy nem megfelelő tárolásról, a kendermag akkor is csak egy természetes anyag, amely soha nem lesz 100%-os.

Miért nem csíráztak ki a kendermagjaim?

A kendermagok kicsírázását számos tényező befolyásolja, amiknek rengeteg oka lehet. Ezek közé tartozik a rossz magválasztás, a helytelen trágyázás, a táptalaj nem megfelelő kiválasztása vagy a csíráztatás helyének kevésbé ideális meghatározása. Most pedig nézzük meg együtt, miért nem csíráznak a magjai.

Rossz genetika választása

Az egyik leggyakoribb ok, amiért a kendermagok nem csíráznak ki, az az, hogy kétes forrásból jutott hozzá a kendermagokhoz. Ha például egy barátjától kapott egy zacskó magot a kedvenc kocsmájában, akkor azok valószínűleg olyan kendermagok, amelyeket ad hoc kereszteztek véletlenszerű fajtákból. Az ilyen magok nem csak a növekedési jellemzők tekintetében nem rendelkeznek jó minőségű génekkel, de a csírázóképességük sem lesz megfelelő, mert semmilyen szelekción nem estek át.

Ugyanilyen eredményre számíthat, ha ismeretlen eladóktól vásárol kendermagokat az interneten. Magokat kizárólag jó hírű seedbankokból válasszon, mert azok mindig tesztelik a saját kendermagjaik minőségét és csírázóképességét. A legtöbb esetben olyan bevált cégekről beszélhetünk, mint a Royal Queen Seeds, a DNA Genetics, a Serious Seeds vagy a szintén jól ismert és népszerű Sensi Seeds.

Helytelen tárolás

Az élelmiszerekhez hasonlóan a kendermagok is élő organizmusok, amelyeket megfelelően kell tárolni, különben megromlanak, elpusztulnak vagy nem csíráznak ki. A kendermagok tárolásakor óvja őket a fénytől, a szélsőséges hőmérsékletektől és a magas páratartalomtól. Egy stabil hőmérsékletű sötét szekrény bőven megfelel erre a célra. Hosszú távú tárolás esetén helyezze a magokat egy lezárt edénybe, majd hűtőszekrényben tárolja őket.

Puszta kézzel történő magkezelés

A kendermagok puszta kézzel történő kezelése számos kártékony anyaggal, például baktériumokkal és gombákkal való szennyeződéshez vezethet. Sajnos a magok és kenderpalánták különösen érzékenyek ezekre a káros kórokozókra.

Ezért kerülje a puszta kézzel történő felesleges kezelést, hogy kiküszöbölje a kendermagok károsodását. Használjon tiszta kesztyűt és fertőtlenített csipeszt vagy ehhez hasonlót. Ezzel jelentősen csökkenti a kendermagok szennyeződésének kockázatát. Ha mégis kénytelen puszta kézzel kezelni a magokat, előtte alaposan mosson kezet.

A kendermagok túl sekélyen vagy túl mélyen történő ültetése

A magok közvetlen talajba történő ültetése nem tartozik a csíráztatás ajánlott módszerei közé. A legjobb az, ha hagyja kicsírázni a magokat, mielőtt a csírával - az első gyökérrel - a talajba helyezné őket. Ha azonban valamilyen okból mégis közvetlenül a talajba kell ültetnie a kendermagokat, ügyeljen arra, hogy ne tegye túl mélyre őket. Ha ugyanis a magokat 1 cm-nél mélyebben helyezi a felszín alá, akkor jó eséllyel nem jutnak elegendő fényhez, oxigénhez és vízhez ahhoz, hogy elkezdjék az életciklusukat.

Hasonlóképpen, ha a kendermagok túl közel vannak a felszínhez, fennáll annak a veszélye, hogy még a csírázás előtt kiszáradnak, vagy, ugyan kicsíráznak, de nem lesznek képesek levetni a maghéjukat. Ezért a legjobb, ha nagyjából 0,5-1,0 cm mélyen helyezi el őket a talajban, és csak enyhén fedi be őket földdel. Még az elhelyezés előtt jól átlocsolhatja a kendermagokat 10-30 ml olyan vízzel, amely alacsony koncentrációjú gyökérserkentőszert tartalmaz.

Régi táptalaj vagy koszos virágcserép használata

A kendermagok csírázását akadályozó egyik legnagyobb tényező a penész. A régi, újra felhasznált, nem sterilizált talaj valószínűleg penészgombát és más káros organizmusokat, például baktériumokat és rovarokat tartalmaz.

Előfordulhat, hogy a magok egyáltalán nem csíráznak ki, vagy ha ki is kelnek a talajból, néhány nap múlva elpusztulnak. A nedvesedés, illetve a megfelelő vízelvezetés és levegőztetés hiánya szintén növeli e betegség kialakulásának valószínűségét.

Megoldás: csak olyan sterilizált (vagyis új) földkeverékbe ültessen kendermagokat, amely biztosan mentes ezektől a kártékony organizmusoktól. Azonban nem csak a táptalajra fontos figyelnie. Arra is ügyelnie kell, hogy a virágcserepek is tiszták legyenek, mivel a penész és más káros kórokozók ezekben is jelen vannak. Ha a kendermagok csírázása során penészproblémákat tapasztal, a legjobb, ha megszabadul a magoktól és a szennyezett táptalajtól, majd újrakezdi a teljes folyamatot.

Túl magas páratartalom

Ha a táptalaj nem víztelenít jól, a talajban lévő felesleges víz megakadályozza, hogy a kendermagok oxigénhez jussanak, ez pedig elősegíti a gombásodást. A talaj vízelvezetését perlit hozzáadásával javíthatja. Arra is figyeljen, hogy az ültetőcserepek alján mindig legyenek lyukak, amelyeken keresztül el tud folyni a felesleges víz.

Ha valamiféle takarót (szalvétát, ruhát, törölközőt vagy mást) használ a nedvesség bent tartására, győződjön meg róla, hogy a takarón lyukak vannak, vagy emelje fel gyakrabban, hogy friss oxigén áramolhasson be alá. Amikor a kendermagok csírázni kezdenek, és a burkuk/maghéjuk leesik, távolítsa el azokat.

Elégtelen páratartalom

A fent felsorolt okok miatt a kendermagoknak ideális páratartalomra van szükségük a csírázáshoz. Ezért a talajt mindig tartsa nedvesen, de ne legyen átáztatva. A legjobb, ha kézi permetezőt használ finom ködpermet beállítással. A talaj kiszáradásának megakadályozására használhat "gőzölőt", egy kis üvegházat, de akár fedelet is készíthet PET-palackból.

Megfojtott kendermagok

Néhány termesztő szereti egy pohár vízben csíráztatni a magokat. Ez a módszer technikailag megvalósítható, ám fennáll a veszélye, hogy a kendermagok "megfulladnak", ha túl sokáig maradnak a vízben. Ennek oka, hogy a magoknak megfelelő oxigénellátásra van szükségük a növekedés érdekében, ami nem összeegyeztethető a vízbe való merítéssel.

Ezért javasoljuk, hogy a pohár vizes megoldást kizárólag a csírázás legelején használja, és legfeljebb 48 órán keresztül. A marihuánamagok ez idő alatt életre kelnek a pohárban, ezt követően áthelyezheti őket egy tányéron lévő szalvétára. 

A kendermagok túl hosszú csíráztatása

Ha túl sokáig hagyja csírázni a marihuánamagokat, nehéz lesz biztonságosan átültetni őket. Ugyanis minél tovább vannak kitéve a gyökereik levegőnek és fénynek, annál valószínűbb, hogy károsodni fognak. Ráadásul minél hosszabb a gyökérzetük, annál nagyobb a kockázata a véletlen sérülésnek az átültetés során.

Figyelje a magok csírázásának folyamatát, és még akkor ültesse át őket, amikor a gyökerük nem rövidebb, mint 1-2 cm.

Rossz vízminőség

Míg a csapvíz a felnőtt kendernövények számára megfelelő lehet, a magok és palánták számára problémát jelenthet. A csapvíz ugyanis klórt, fluoridot és különböző sókat tartalmaz, amelyek károsan hathatnak az egészséges növekedésre, sőt azt is megakadályozhatják, hogy egyáltalán kicsírázzanak a kendermagok.

Természetesen használhat csapvizet is, de vannak bizonyos megkötések. Legalább 24 órával korábban engedjen forró vizet, és hagyja "állni". Ezután dobja a kendermagokat az állóvízbe, majd vegye ki őket, és nedvesítse be a törlőkendő, lehetőleg ugyanezzel a vízzel, hogy elkerülje a pH-érték ingadozását.

Túl magas hőmérséklet

A túl magas hőmérséklet a csírázási környezetben lassú és satnya növekedéshez vezet, emellett a talaj is kiszáradását is okozhatja. A kendermag csírázásához optimális hőmérséklet a mérsékelt 20-25 °C.

Ha a kendermagok olyan beltérben csíráznak, ahol túl magas a hőmérséklet, próbálja meg lehűteni a levegőt néhány ventilátor segítségével vagy az ablakok kinyitásával. Ha ez nem segít, fontolja meg egy légkondicionáló beszerzését a termesztőhelyiségbe, hogy mindig ellenőrzés alatt tarthassa a hőmérsékletet.

Túl alacsony hőmérséklet

A túl alacsony hőmérséklet számos problémát okozhat, többek között természetesen megakadályozhatja a kendermagok kicsírázását. A hidegebb hőmérséklet ráadásul más növényi betegségek kockázatát is növeli. Mi ilyenkor a teendő? Nos, ha szabadföldön szeretne termeszteni, ne ültesse el túl korán a magokat. Ehelyett hagyja őket beltérben kicsírázni, majd növessze a palántákat néhány héten át.

Ellenőrizze a lokális hőmérsékletet, és figyelje, hogy mikor lesz elég magas ahhoz, hogy kiültethesse növényeit a szabadba. Általában érdemes néhány hetet várni a melegebb tavaszi hőmérsékletre!

A túl sok fény

A kendermagoknak nincs szükségük fényre a csírázáshoz. Valójában a túl sok fény csökkentheti a kicsírázás valószínűségét. A fény miatt csak azután kell aggódnia, hogy a magok kikeltek a talajból. Azonban ügyeljen rá, hogy mindig alacsony fényintenzitással kezdje, majd idővel fokozatosan növelje azt.

Kártevők, madarak, rovarok...

Akár hiszi, akár nem, a kendermag fő összetevője sokféle madáreleségnek! Igen, jól olvassa! A madarak bizony ugyanúgy szeretik ezeket a magokat, mint Ön. Ám nem a madarak az egyetlen állatok, amelyek szívesen rágcsálják a kendermagokat.

Más állatok mellett különösen a hangyák táplálkoznak a kicsírázott magok gyökereivel. Ezért alkalmazzon madárhálókat, hangyacsapdákat és egyéb megelőző intézkedéseket, például neemolajat (nimbaolajat) vagy csigacsapdákat a kendermagok védelme érdekében. Gyakran ellenőrizze a magokat, hogy észrevegye az esetleges fertőzést, és megtegye a szükséges lépéseket, mielőtt egy kis gond hatalmas problémává válna.

Túl kemény talaj

Ha a talaj túl kemény, az bizony megakadályozhatja a kendermagok kicsírázását. A kemény talaj és a rossz vízelvezetés növeli a betegségek és a penész kialakulásának kockázatát. Ezért a magokat (tiszta) kézzel és csak egy enyhe réteg földdel fedje be.

Túl laza talaj

Ha a talaj túl laza, a kendermagokat túl sok levegő veszi körül, és nem tudják megfelelően felvenni a nedvességet. A talaj tulajdonságainak javítása érdekében adjon hozzá 10-20% perlitet, ami szellősebbé teszi azt.

Túl tápláló talaj

A túlságosan tápanyagdús talaj azt jelenti, hogy szükségtelenül sok tápanyagot tartalmaz. Ez különösen veszélyes a kendermagok és -palánták számára, mivel valójában csak kis mennyiségű tápanyagra van szükségük. A legjobb, ha a növekedés első 1-2 hetében nem is trágyázza őket. A túl sok tápanyag ugyanis megégetheti a fiatal gyökereket, ami akár magának a növénynek a pusztulásához is vezethet.

Sok kereskedelmi forgalomban kapható táptalaj túlságosan "tápanyagdús" a kendermagok csíráztatásához, mert olyan anyagokat is tartalmaznak, amelyek inkább az idősebb kendernövények számára relevánsak. A magok csíráztatásához csak enyhén trágyázott talajt vagy virágföldet használjon.

Túlzsúfolt virágcserepek

Miután a magok kicsíráztak, a kendernövények gyökereinek sok helyre van szükségük a növekedéshez, ezért győződjön meg róla, hogy elég nagy cserepet használ. Másrészt minden cserépbe csak egy magot ültessen, hogy ne versengjenek egymással a rendelkezésre álló fényért vagy a talajból származó tápanyagokért.

Ha korlátozottak a hellyel, az erőforrásokkal vagy más tényezőkkel kapcsolatos lehetőségei, sokkal jobb megoldás, ha kevesebb olyan növényt termeszt, amelyek jól fejlődnek, mintha túl sok példányt termesztene egy kedvezőtlen, túlzsúfolt helyen.