A leggyakoribb kannabisz-betegségek felismerése és kezelése

Egyetlen kannabisz fajta sem 100%-ban ellenálló a betegségekkel, penésszel vagy kártevőkkel szemben. Sajnos a tapasztalatlan termesztők gyakran nehezen, és főleg késve azonosítják az olyan problémákat, mint a tápanyaghiány, kártevők, penész vagy az öntözési gondok, ami aztán jelentős hátrányba hozza őket. Ezért is állítottuk össze ezt az egyszerű útmutatót, amelyet fotókkal egészítettünk ki, hogy megkönnyítsük az ilyen jellegű problémák felismerését és orvoslását a kannabisz termesztése során. Ezen útmutató segítségével bármely hivatalos termesztő könnyen azonosíthatja a kannabisz különböző betegségeinek tüneteit, ami lehetővé teszi számára, hogy bőséges és egészséges termést érjen el.

Mint minden más növény, a kannabisz is ki van téve a kártevőknek, gombás fertőzéseknek, vírusoknak és számos más problémának, amelyek negatívan befolyásolják a termés minőségét és mennyiségét. Például a tápanyaghiánymegkülönböztetése a gyökérrothadástól és a penésztől kulcsfontosságú a kannabisz betegségeinek korai kezelésében és hatásuk minimalizálásában. Nézzük meg közelebbről az útmutatónkat, amely segít felismerni és orvosolni a kannabisz növények leggyakoribb betegségeit.

Tartalom:

1. Tápanyaggal kapcsolatos problémák
2. pH-értékkel kapcsolatos problémák
3. Gyökérrel kapcsolatos problémák
4. Környezeti problémák
5. A kannabisz és a penész: szürke penész, gyökérrothadás és lisztharmat
6. A kannabisz gyakori penészfajtáinak azonosítása
7. A vírusos betegségek és a kannabisz
8. A gyakori kártevők és a kannabisz párhuzama
9. Egyéb ritkább problémák a kannabisszal kapcsolatban

1. Tápanyaggal kapcsolatos problémák

A túl sok tápanyag, ugyanúgy, mint annak hiánya, stresszt okoz a kannabisz növénynek, amely aztán olyan tüneteket válthat ki, mint a levelek elszíneződése és/vagy deformációja, a növekedés lassulása, sőt szélsőséges esetben akár a hermafroditizmus is. A kannabisz tápanyaggal kapcsolatos problémái közül ezek a leggyakoribbak:

Tápanyaghiány

A tapasztalatlan termesztők gyakran azt gondolják, hogy a kannabisznak csupán három tápanyagra van szüksége: nitrogénre (N), foszforra (P) és káliumra (K). Bár ezek a makrotápanyagok valóban elengedhetetlenek az egészséges növekedéshez, a kannabisz növényeknek emellett komplex makro- és mikrotápanyag-keverékre is szükségük van, amely támogatja a növekedésüket és virágzásukat.

Ha a növények nem kapják meg a megfelelő mennyiségű tápanyagot, a hiányuk miatt a levelek elhalnak és elszíneződnek. A tápanyaghiány első tipikus jele a kannabisz sárguló levelei. A levelek gyakran azért kezdenek sárgulni, mert nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű nitrogén vagy a másik két alapvető összetevő valamelyike hiányzik. A megoldás a nitrogén koncentrációjának növelése lehet a tápoldatban. 

A tápanyaghiányt általában a kannabisz kevés vagy rendszertelen trágyázása, pH-egyensúlyhiány vagy valamiféle tápanyag-blokkolás okozza. A nitrogénhiány egyszerűen felismerhető, mivel a levelek sárgulása a növény aljától kezdődik, a nagy levelektől a kisebbekig, és egészen a virágokig nyúlik. Ha nincs kezelve a tápanyaghiány, az súlyosan visszafoghatja a növény fejlődését, és csökkentheti a termés minőségét, illetve mennyiségét. A kannabisz termesztése során fellépő tápanyaghiány egyszerűen blokkolja a marihuána megfelelő érését és növekedését.

A tápanyaghiány tünetei attól függően változnak, hogy melyik tápanyag hiányzik a növényéből. A leggyakoribb tünetek közé ezek tartoznak:

• sárga levelek - először a nagy levelek sárgulnak a növények aljától
• a szárak lilák vagy pirosak lesznek - valószínűleg nitrogénhiányról van szó (N)
• a levelek foltosak vagy szárazak lesznek
• a növény szárai puhák és nem fásodnak

A fenti képeken jól látható a nitrogénhiány klasszikus megnyilvánulása, amikor a levelek sárgulnak, valamint a három anyag (N;P;K) hiánya, amely a levelek közepétől vagy széleitől kezdődő sárgulásban és barnulásban nyilvánul meg. Ha a trágyázás minősége nem javul, a levelek közvetlenül a növényen kezdenek elhalni.

Amennyiben a tápanyaghiány oka helytelen pH és/vagy tápanyag-blokkolás, más megközelítést és megoldást kell alkalmazni. A tápanyaghiány általában egyszerűen megszüntethető, méghozzá a kannabisz növényeknek adott trágyák mennyiségének növelésével. A kannabisz öntözésekor a trágya koncentrációjának növelését mindig óvatosan kell végezni, és soha nem szabad túllépni a gyártó által ajánlott mennyiséget!

Tápanyagokkal történő égetés, avagy a kannabisz túltáplálása

A növény tápanyagokkal való égetése (tehát a marihuána túltáplálása) lényegében a tápanyaghiány ellentéte. Akkor fordul elő, amikor a növény több tápanyagot kap, mint amennyire szüksége van. Itt a leggyakoribb ok a túlzott trágyázás, de ugyanúgy szerepet játszhat a helytelen pH-érték és/vagy tápanyag-blokkolás. Az égetés jellegzetes jelei a száraz, barna levelek, amelyek bizonyos esetekben görbülhetnek is. A túltáplálás, avagy a tápanyagokkal való égetés leggyakrabban a levelek végeinek (csúcsainak) görbülésében nyilvánul meg, ahol első körben sárgulás vagy barnulásjelenik meg.

A probléma megoldása a tervezett trágyázási ütemterv betartása, és a táptalaj pH-értékének, valamint elektromos vezetőképességének (EC) ellenőrzése minden trágyázás előtt. Így a termesztő biztos lehet benne, hogy a növények nemcsak megkapják a tápanyagokat a szükséges mennyiségben, hanem abban is, hogy megfelelően fel tudják szívni azokat. Az igazság az, hogy a kezdő kannabisz termesztők többsége igazából azt sem tudja, hogy nem minden öntözéskor kell trágyázni a marihuánát. Ha tehát valaki "megégeti" a kannabiszt trágyázással, legközelebb próbálja meg 2x egymás után trágyázás és 1x állott víz stílusban öntözni a növényeket, így elkerülheti a tápanyagok és sók felhalmozódását a táptalajban, így a növények nem "égnek meg" és nem stresszelnek majd a túlzott trágyázás miatt. A marihuánához alkalmas trágyák minden nagyobb growshopban megvásárolhatók, így természetesen nálunk is.    

Hogyan lehet megmenteni a túltáplált kannabisz növényt?

Ha a termesztő túltáplálta a növényeket, gyorsan kell reagálnia, és meg kell próbálnia megmenteni, amit csak lehet. Ha a marihuána csak enyhén égett meg, és még csak a túltáplálás első jeleit mutatja, akkor nem feltétlenül történik nagyobb baj. Egyszerűen annyit kell tenni, hogy a soron következő két-három öntözést fél adag tápanyaggal kell végezni. Ha a túltáplálás nagyobb mértékű, akkor ki kell hagyni a tápanyagokat a következő három öntözés során, és kizárólag kiegyensúlyozott pH-val rendelkező állott vízzel végezni azt. Ezzel elkerülhető a további égetés, illetve a tápanyagok lerakódása a táptalajban. Az öntözést követően aztán lassan újra lehet trágyázni a növényeket.

Valakinek olyan kannabisz növényeket sikerült túltáplálnia, amelyek már virágzásnak indultak? Nos, ez már valamivel komolyabb probléma, mivel a túltáplálás önmagában is nagy stressz, amit a virágzási fázisban lévő növények még kevésbé szeretnek. Ha a túltáplálás alacsony mértékű, akkor az előző sorokban leírtak elegendő segítséget jelenthetnek. Ideális esetben a növények ugyanúgy helyreállnak, mintha vegetációs fázisban lennének. Ám ha a tápanyagokkal való égetés nagyobb kiterjedésű, alaposan le kell mosni a növényeket, és a legjobb, ha a táptalajt is újra trágyázzuk az ideális értékek visszaállítása érdekében, amihez egy EC-mérő bevetése is ajánlott. A kannabisz leöblítését nagy mennyiségű pH-tökéletes vízzel érdemes végezni. Például egy 11 literes virágcserép biztonságos leöblítéséhez akár 4-5 liter vízre is szükségünk lehet. Ezután hagyjuk a virágcserepet tökéletesen lecsepegni, hogy biztosan ne álljon vízben, majd adjunk kellő mennyiségű időt a növénynek a regenerálódásra.   

Fontos megjegyezni, hogy a tápanyagokkal való égetés csak szintetikus trágyák használata esetén jellemző. A természetes trágyák általában nem okoznak ilyen állapotot. Ennek oka, hogy jóval nagyobb idő alatt bomlanak le a táptalajban, így a növények nem egyszerre veszik fel őket. Azonban ettől még a szerves trágyákkal való túltáplálás is lehetséges probléma! A trágyák, és így a tápanyagok ideális mennyisége nagyban függ attól, hogy a kannabisz éppen melyik életfázisban van.

Tápanyag-blokkolás

Létezik egy kémiai reakció a marihuána, a táptalaj és a trágya között, ami ún. Nutrient Lockout-ot okozhat, amely probléma tápanyag-blokkolásként ismert a magyar nyelvben. Ez a reakció a táptalaj helytelen pH-értéke és a túlzott trágyázás kombinációja miatt következik be. Amit pedig okoz, az nem más, mint hogy a növény elveszíti a tápanyagok felvételének képességét, ami végső soron azok hiányához vezet.

A tápanyag-blokkolás általában akkor jelentkezik, amikor a növényeket hosszú ideig trágyázzák koncentrált mesterséges trágyákkal. A táptalajban felhalmozódó nyomelemek, amelyek ezekben a trágyákban találhatók, megváltoztatják a talaj pH-értékét, és negatívan befolyásolják a növények tápanyag-felszívó képességét.

A tápanyag-blokkolás feloldásának receptje nagyon egyszerű: a táptalajt alaposan át kell öblíteni megfelelő pH-val rendelkező tiszta vízzel, majd újra kell kezdeni a trágyázást. Sok termesztő ilyenkor - biztos, ami biztos - valamivel kevesebb trágyát használ, hogy elkerülje a probléma ismételt kialakulását a jövőben. Az egyik lehetőség, hogy megelőzzük ezt az egészet, az öntözés váltogatása megfelelő pH-értékű tiszta vízzel és tápoldattal. Váltogassunkminden harmadik öntözésnél. Íme egy példa a kannabisz ideális öntözésére a tápanyag-blokkolás elkerülése érdekében: trágyázás-öntözés / trágyázás-öntözés / öntözés tisztán állott vízzel.

2. pH-értékkel kapcsolatos problémák

Más növényekkel ellentétben a kannabisz csak nagyon szűk pH-tartományban képes tápanyagokat felvenni. Ha a táptalaj, a víz vagy a trágya, amelyet a termesztő használ, kívül esik ezen a szűk tartományon, a növények nem tudják hatékonyan felvenni a nélkülözhetetlen tápanyagokat. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a termesztő feleslegesen költ pénzt drága trágyákra, hanem azt is, hogy előbb-utóbb tápanyag-blokkolással vagy annak -hiánnyal fog kelleni foglalkoznia.

Ez a probléma a kannabisz termesztése során akkor jelentkezik, amikor a növény hosszú ideig kap több tápanyagot, mint amennyire szüksége van. Oka, hogy valószínűleg nem történik meg az ún. öblítés, azaz a kiegyensúlyozott pH-val rendelkező tiszta vízzel történő öntözés olyan mennyiségben, hogy a tápoldat alul kifolyjon. Azáltal, hogy a kannabisz öntözése során a víz a virágcserép aljába folyik, a maradék trágyák és sók, amelyek a marihuána trágyázását követőena táptalajban maradnak, kimosódnak. Ha azonban hosszú ideig hagyja öblítés nélkül a táptalajt a termesztő, a trágyák és sók megváltoztatják a talaj pH-értékét, így a növény képtelen lesz a tápanyag-felvételre.

A kannabisz növények kimondottan kedvelik az enyhén savas talajt. A marihuána termesztéséhez optimális pH-érték 6 és 7 között van. Azonban a jó termés érdekében célszerű, ha a pH nem egy konkrét értéken áll, hanem a megadott tartományban mozog. Ez növeli a kannabisz azon képességét, hogy a mikro- és makrotápanyagok teljes spektrumát felvegye.

Ha a termesztő hidroponikus termesztést vagy más talaj nélküli termesztési módot alkalmaz, az optimális pH-érték 5,5 és 6,5 között található. Ám még ilyen termesztési módszerek esetén is célszerű, ha a pH nem egy értéken áll, hanem az említett egészséges tartományban mozog.

A túlzott vagy elégtelen öntözés jelei

A termesztő akár túlöntözi, akár elégtelenül öntözi a növényeit, mindkét esetben számos biológiai folyamatot zavar meg a kannabiszban, ami stresszt és növekedési lassulást okoz. A túl nedves vagy száraz talaj - a körülményektől függően - kártevőket is vonz, például takácsatkákat, tripszeket vagy gombaszúnyogokat.

Sajnálatos módon a túlöntözött és elégtelenül öntözött növények ugyanazokat a tüneteket mutatják; a leveleik hervadnak, és idővel elhalnak, majd lehullanak. A talaj viszont tökéletesen megmutatja, hogy mi a probléma. Ha olyan száraz, mint a kő, a szélei pedig elválnak a virágcserép falaitól, akkor túl kevés vizet ad a termesztő, ám ha napokig nedves és sáros, valószínűleg feleslegesen sok vizet biztosít. Az alábbi képeken olyan kannabisz növényeket láthat, amelyek túlzott mértékben, vagy éppen fordítva, elégtelen módon öntözöttek.

Íme egy példa a kis kannabisz növényekre (palántákra), amelyek a csírázástól kezdve túlzott öntözéstől szenvednek. Bár a levelei az aljától sárgulnak, mint a tápanyaghiány esetén, itt a probléma az, hogy nem jut annyi oxigén a táptalajba, mint amennyire a gyökereknek szükségük van. Az is jól látható, hogy ilyen esetben egy gyenge zöld bevonat képződik a táptalajon. A túlzott öntözés és az ezzel összefüggő gyökérproblémák nagyon gyakoriak a fiatal növények esetében. A túlöntözés további jelei a kis "mutálódott" levelek, amelyek újként jelennek meg a növény tetején. Az ilyen csavart kis levelek néha kék, lila vagy piros színűvé kezdenek válni. Ezek a jelek mind a túlzottan nedves gyökerek jelei, tehát azoké, amelyek nem kapnak elég oxigént.

  

A kannabisz növény már rég készen áll az öntözésre. A levelei lefelé lógnak, az ágak szintén lefelé hajlanak, és a növény csúcsa hervadásnak indult. Ez egyértelmű jele annak, hogy ezt a kannabiszt már néhány órával ezelőtt meg kellett volna öntözni. Ha a termesztő nem foglalkozik vele és így hagyja további 24 órán át, a levelek gyorsan sárgulni és száradni kezdenek. Két nap múlva pedig elpusztul a marihuána. Ha rendszeresen hagyja ilyen mértékben kiszáradni a növényt, az ugyan nem pusztul el azonnal, de lassan sárgulni kezd.

   

A kannabisz szereti, ha az egyes öntözési ciklusok között a táptalaj kiszárad, majd újra teljesen átitatódik vízzel. Nagy növények esetében ezt a ciklust 2-3 naponta érdemes ismételni. Ha csupán a táptalaj felső 2 cm-re száraz, vagy gond nélkül felemelhető egy kézzel, érdemes megöntözni a növényt. Ha viszont vízzel telített a táptalaj, a virágcserép nehéz, vagy már zöld moha képződik rajta, nyugodtan hagyjuk még néhány napig öntözés nélkül.

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a túlzott öntözést vagy az alulöntözést?

• Dugjuk az ujjunkat a talajba körülbelül az első elem mélységéig, és csak akkor öntözzünk, ha az teljesen száraz.
• Könnyű, jól szellőző talajban termesszünk, olyan cserepekben, amelyek elegendő számú vízelvezető nyílással rendelkeznek.
• A talaj körüli légáramlás javítása érdekében távolítsuk el az alsó leveleket a növényekről.
• Olvassunk útmutatókat a kannabisz megfelelő öntözéséről (például a miénket).
• A szellőzés javítása érdekében keverhetünk adalékanyagokat is a táptalajba, például agyaggranulátumot, perlitet vagy kókuszrostot.

3. Gyökérrel kapcsolatos problémák

A gyökerek nemcsak a növényt rögzítik annak helyén, hanem oxigént, vizet és tápanyagokat vesznek fel a táptalajból, és továbbítják azokat a szárba, a levelekbe és a virágokba. Az egészséges kannabisz gyökerek energiát is tárolnak és szabadítanak fel, amely a fotoszintézis során keletkezik, hogy támogassák a növekedést, és szükség szerint gyógyítsák a növény sérüléseit.

A kannabiszt érintő gyökérrel kapcsolatos problémák közül ezek a leggyakoribbak:

Túlzottan megnőtt gyökerek, azaz Root bound

A növények gyökerei néha teljesen kinövik a virágcserepet. Ezt a jelenséget angolul Root Bound-nak nevezik, és azt jelenti, hogy a gyökerei lényegében túlnőtték a virágcserép kerületét, és egy nagy csomót alkotnak. Ez nemcsak stresszt okoz a növénynek, hanem befolyásolja a víz és tápanyagok felvételének képességét is, ami tápanyaghiányhoz, pH-egyensúlyhiányhoz vagy tápanyag-blokkoláshoz vezethet. Ilyen esetben a növény fokozatosan hervadni kezd, és összességében sárgulni, valamint barnulni fog különböző helyeken.

Ha a marihuána gyökerei túlnőnek, át kell ültetni egy nagyobb cserépbe. Ennek során érdemes megpróbálni kibogozni a gyökereit, de csak óvatosan! Szélsőséges esetekben le kell vágni vagy meg kell metszeni a gyökérzetet. Ehhez éles ollót vagy kést használjunk. Az átültetést követően adjunk a növénynek legalább 3 hetet, hogy felépüljön az átültetés és a gyökérmetszés okozta stresszből. Az ilyen lépést azonban csak szélsőséges esetekben tegyük meg, helyette inkább próbáljuk meg időben átültetni a növényt.

Ha azt szeretné a termesztő, hogy a kannabisz gyökerei ne nőjenek túl, rendszeresen és megfelelő időben kell átültetnie a növényeket, azaz közvetlenül azelőtt, hogy a gyökerek megtöltenék a virágcserepeket. A palántákat például akkor érdemes átültetni, amikor elérnek egy bizonyos magasságot és valódi leveleket képeznek, amelyek lefedik azoknak a virágcserepeknek a kerületét, amelyekbe a marihuána magok kerültek. Ha a termesztő mondjuk 1 literes virágcserepet választott, 3-5 hét elteltével érdemes átültetnie a növényeket. Ha a virágcserepek mérete 11 liter, a növények akár két hónapig is kibírják benne. Azonban egy kisméretű, például 0,5 literes virágcserépből már 2-3 hét elteltével érdemes átültetni a marihuánát.

Gyökérrothadás - gyökérpenész (root rot)

Ahogy a neve is sugallja, a gyökérrothadás rothadó, beteg gyökereket jelent. Talajban vagy kókuszrostban történő termesztés esetén általában vízelvezetési problémák vagy a túlzott öntözés váltják ki. Ezek azt eredményezik, hogy a víz a táptalajban marad, és teret ad baktériumok vagy gombák számára. Innen már csak egy lépés vezet a penész kialakulásához, amely végül megtámadja a gyökereket. A táptalaj túlzott öntözése általában egybefügg a rosszvízelvezetéssel. Íme egy példa arra vonatkozóan, hogy hogyan kezdődnek a kannabisz gyökereivel kapcsolatos problémák. Az alábbi képen egy fiatal növény látható, amely 4 hetes, de a gyökerei szinte alig fejlődnek, míg az alsó levelei már sárgulnak. A kannabisz ráadásul kicsi, jóval kisebb, mint amilyennek ebben a szakaszban lennie kellene.

 

Hidroponikus termesztés esetén a gyökérrothadást általában a hő, a túlzott fény, az alacsony oxigénszint vagy a vízben, illetve tartályban lebomló anyagok okozzák. A gyökérrothadást előidéző baktériumok és gombák (például a fusarium) számára az ilyen körülmények tökéletes környezetet jelentenek. Ez lényegében közvetlen meghívót számukra egy jó kis gyökérlakomára.

A rothadó gyökerek barnának és nyálkásnak tűnnek, és néha kellemetlen szagot árasztanak. A megtámadott növények föld feletti részén a levelek lehullanak és hervadnak, miközben sárga vagy fehér levelek is megjelennek rajtuk. A gyökérrothadás továbbá tápanyaghiányt okozhat, mivel a növény nem képes felvenni azokat.

Ha a termesztő gyökérrothadást szeretne kezelni, proaktív baktériumokat kell juttatnia a növény gyökereibe, amelyek harcolnak a kórokozók ellen. Az egyik lehetőség erre a mikorrhizális gombák. Az ún. mikorrhiza kiválóan segít a kannabisz esetében, és szimbiózist hoz létre, amely erősíti a gyökereit, és megelőzi a betegségei kialakulását. Ha a termesztés talajban történik, akkor át kell ültetni a növényeket friss táptalajba és új virágcserepekbe, emellett meg kell győződnie arról, hogy a választott talaj jól szellőzik, és a virágcserepek elegendő vízelvezető nyílással rendelkeznek. Ha hidroponikus termesztésről van szó, ki kell tisztítani az egész rendszert, majd fertőtleníteni azt. Új tartályra lesz szükség elegendő mennyiségű oxigénnel, illetve meg kell oldani az esetleges hővel vagy fénnyel kapcsolatos problémákat is.

4. Környezeti problémák

Akár indoor, akár a szabadban termesztjük a kannabiszt, az olyan környezeti tényezők, mint például a hőmérséklet, páratartalom, fény és légáramlás, helytelen szabályozás esetén stresszt okozhatnak a növényeknek. Most nézzük meg, milyen az ideális környezet a kannabisz termesztéséhez, és miféle kihívásokkal szembesülhet egy termesztő a megfelelő termesztési feltételek beállítása során.

Hő- vagy hidegstressz

Életciklusuk különböző szakaszaiban a kannabisz növények eltérő hőmérsékletet igényelnek. Ha a hőmérséklet túl magas (meghaladja a 35°C-ot), a növények levelei károsodnak. Elkezdhetnek görbülni, akárcsak az erős fényhatás esetén, majd fokozatosan elszáradnak. A hőstressznek kitett növényeken idővel barna foltok is megjelenhetnek. Ha viszont 15°C alatti hőmérsékletnek vannak kitéve, növekedésük lelassul (a csökkent fotoszintézis következtében), és nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg kórokozókkal, például gombákkal. Még ha nem is mutatják a stressz jeleit, az alacsony hőmérsékleten termesztett kannabisz növények általában nem hoznak olyan bőséges termést, mint az optimális hőmérsékleten termesztett társaik.

A kannabisz termesztéséhez ideális hőmérséklet 21°C és 28°C között található, ami a vegetációs szakaszban akár 30°C-ig is emelkedhet, de a virágzási szakasz végén érdemes inkább az alsó határérték felé csökkenteni a hőmérsékletet - tehát pontosan úgy, ahogyan az a természetben is történne.

Indoor termesztés esetén az első lépés a hőstressz kezelésében ventilátorok használata a növények körüli levegő mozgatására, valamint szellőztetőrendszer alkalmazása az elhasznált levegő eltávolítására és frissebb, hűvösebb kültéri levegővel való helyettesítésére. Ha ez nem elegendő, elképzelhető, hogy légkondicionáló használatára lesz szükség annak érdekében, hogy nagyobb kontrollt nyerjünk a termesztési közeg hőmérséklete felett. Végül, de nem utolsó sorban, ha a termesztési világítás túl sok hőt termel, érdemes lehet más világítási megoldásba (például LED-ekbe) beruházni, vagy cooltube-ot használni a hő közvetlen elvezetésére.

Ezeknek a problémáknak a megelőzése érdekében érdemes fontolóra vennie az ajánlásainkat a termesztési tér hőmérsékletére és páratartalmára vonatkozóan. Összefoglalva:

• használjunk hőmérőt és páramérőt, hogy jobban ismerjük a termesztési helyiség körülményeit;
• alkalmazzunk ventilátorokat, hogy a levegő jobban mozogjon a növények körül;
• használjunk szellőztetőrendszert, amely biztosítja a levegő cseréjét a termesztési helyiségben;
• mérlegeljük a LED-világítás használatát, amely jóval kevesebb hőt termel.

Ha valaki a szabadban termeszt, és szélsőséges hőség vagy fagy fenyeget, figyelje az időjárás-előrejelzéseket, és vigye be a növényeket, amikor túl magas vagy alacsony hőmérséklet várható. A hőmérséklet és páratartalom jobb szabályozása érdekében érdemes fontolóra venni egy üvegház vagy fóliasátor használatát.

Fény okozta égés - túl intenzív fényhatás miatti stressz

A fény okozta égés gyakori probléma az olyan tapasztalatlan termesztők esetében, akiknek térbeli korlátozásaik vannak. Ez a jelenség olyankor fordul elő, amikor a kannabisz növények túl közel kerülnek a termesztési világításhoz. Következményei a halvány rügyek (virágzás közben), valamint sárga és elszáradt levelek. A kannabisznál a túl intenzív fény vagy hő okozta stressz első jelei már a korai szakaszban megfigyelhetők. Annak a leggyakoribb jele, hogy a növények nem kifejezetten kedvelik a kapott mennyiségű fényt, az úgynevezett levélgörbülés, amely a levelek csúcsánál és széleinél kezdődik, míg végül az egész levél meggörbül, majd középen elkezd száradni és sárgulni. Ha a termesztő ezt figyelmen kívül hagyja, valószínűleg hamarosan bekövetkezik a fény okozta égés, ami károsíthatja a pálcákat, illetve magát az egész növényt. Ez a jelenség tehát jókora stresszt okoz a növénynek, és szélsőséges esetben akár a kannabisz elhalásához is vezethet. A fény okozta égés első jeleit a mellékelt fotókon láthatja.

   

Szerencsére a fény okozta égés problémájának megoldása általában elég egyszerű: a növényeket távolabb kell helyezni a fényforrástól. Ha ez térbeli korlátozások miatt nem lehetséges, úgy kell formázni és alakítani a növényeket, hogy a növekedésüket inkább szélességben, mint magasságban támogassuk.

Ha a termesztés a szabadban történik, legtöbbször nem kell aggódni a fény okozta égés miatt. A nap túl messze van ahhoz, hogy jelentős károkat okozzon a kannabisz növényeknek. Ha azonban beltéren nevelünk palántákat, a fiatal növényeket fokozatosan kell akklimatizáltatnunk a napfényhez, hogy elkerüljük az esetleges problémákat.

Szél okozta károk

A kannabisz szereti a friss szellőt. Az erős szél azonban helyrehozhatatlan károkat okozhat a növényeken. Letépheti az egészséges leveleket, eltörheti a növekvő ágakat, vagy teljesen kitépheti a növényeket a helyükből.

Beltéri termesztés esetén egyáltalán nem kell aggódnunk a szél miatt. Ám szerencsére van néhány dolog, amit akkor is megtehet egy termesztő a kannabisz védelme érdekében, ha szabadban termeszt:

• Ültessük más növények, kerítések, kerti ágyások vagy falak közelébe, amelyek védelmet nyújthatnak a szél ellen.
• Alakítsuk a kannabisz formáját. Rövid, dúsan növekvő növények kevésbé dőlnek meg a szélben.
• Ültessünk lóherét és lucernát a növények gyökerei köré, hogy megakadályozzák azok kitépését.
• Kerüljük a kannabisz túlzott gyökerezését. A növényeknek ugyanis rugalmasan együtt kell mozogniuk a széllel, hogy ne törjenek el.

Nem megfelelő páratartalom

A kannabisz termesztése során a páratartalom az egyik legfontosabb tényező. A túl magas páratartalom nemcsak hogy rontja a növények légzését, és így magát a növekedést, hanem kifejezetten elősegíti a penész és gombás betegségek kialakulását. A magas páratartalom inkább a kannabisz hidropóniás termesztése során jelent problémát, azonban kezdők esetében előfordulhat talajban vagy kókuszrostban, hagyományos módszerrel történő termesztésnél is.

A kannabisz többféle páratartalom-szintet igényel, attól függően, hogy éppen milyen életciklusban vagy szakaszban van. A legmagasabb páratartalomra a kannabisz csírázáskor vagy a kannabisz klónok gyökerezésekor van szükség, Itt a levegő páratartalma akár 70% - 90% között is mozoghat.

A csírázás után következik a kannabisz első növekedési szakasza, amelyet vegetációs fázisnak neveznek. Ebben az időszakban a kannabisz az 50% - 60% közötti páratartalmat kedveli. Ha a páratartalom a inkább a felső határ közelében van, biztosítani kell a levegő megfelelő áramlását, hogy ne alakuljon ki penész a táptalajon és jól száradjon.

A vegetációs szakasz után a virágzási fázis következik. Ekkor jelennek meg a kannabiszon az első bibék, amelyekből aztán illatos virágok kfejlődnek ki. A a következő hetekben (7-14) a virágok, avagy pálcák tömeget gyűjtenek, egészen a végső formáig, amelyet a legtöbb kannabisz- és orvosi marihuána-felhasználó ismer. Páratartalom szempontjából a virágzási szakasz két részre osztható. Az első 4 hétben a kannabisz még kényelmesen elviseli a 50% körüli páratartalmat, akár az 55% is. A második szakaszban azonban csökkenteni kell a páratartalmat, lehetőleg 40-45%-os határig.

A különféle fajtáktól függően a kannabisz virágzási szakasza eltérő módon kezdődik. A hagyományos feminizált fajták akkor kezdenek virágozni, amikor a nappali fény 12 órára csökken. Ez a természetben általában október/augusztus folyamán áll be. Az önvirágzó kannabisz automatikusan lép a virágzási szakaszba, körülbelül élete 3-4. hetében, a fényperiódus-órák számától függetlenül. A termesztési box páratartalmának megfelelő beállításához érdemes megfigyelni, hogyan és mikor jelennek meg a kannabisz virágzási szakaszának első jelei. Csakis ezt követően érdemes csökkenteni a páratartalmat.

5. A kannabisz és a penész: szürke penész, gyökérrothadás és lisztharmat

A penész komoly problémát jelent a kannabiszt termesztők számára. Nemcsak hogy kiszívja az életet a növényekből, hanem egyes penészek közvetlenül a pálcákat támadják meg, és még azelőtt elpusztítják őket, hogy betakaríthatnák a termést. A kannabisz növényeket érintő két leggyakoribb penészek a lisztharmat és a botrítisz (rügyrothadás, szürke penész).

Ahogy a neve is sugallja, a lisztharmat finom fehér porréteget hagy a növény leveleinek felületén, amely a lisztre emlékeztet. Végül átterjed a növény többi részére is, és megszakítja a fotoszintézist. A növény levelei lassan sárgulni kezdenek, míg végül teljesen elpusztulnak. Előrehaladott stádiumban a lisztharmat apró fekete spórákat hagyhat a növényeken. Ezek levegőben terjednek, így tovább szaporodnak. Sajnos nincs mód arra, hogy teljesen meggyógyítsuk a fertőzött növényt. Nem marad más hátra, mint harcolni a penésszel, az érintett részek eltávolításával, és megpróbálni minimalizálni annak terjedését, miközben hagyjuk, hogy az egészséges részek tovább növekedjenek. Az alábbi képeken jól látható, hogyan néz ki a lisztharmat a kannabisz levelein.

 

Szürke penész (botrítisz, rügyrothadás)

A botrítisz, más néven szürke penész, általában közvetlenül a növény szárán telepedik meg, és lassan jut el az egyes ágakig, miközben elpusztítja az összes virágot, amellyel kapcsolatba kerül. A szürke penész fertőzésének első jelei a száraz, száradó és barnás színű levelek az egyes rügyeken vagy egész pálcákon. Ez a penész főként a kemény, szilárd pálcákon jelenik meg, amelyekbe nem áramlik annyi levegő. Figyelje meg a részletes fotókat és képeket, ahol minden részlet szépen látható.

     

Az első tünetek nagyon gyorsan jelentkeznek, a szirmok és levelek az egyébként egészséges kannabisz pálcákon sárgulni és száradni kezdenek. Ez a jelenség akár egy teljesen egészséges növényen is megtörténhet, mindössze 2-3 nap alatt. Mindez egyértelmű jele annak, hogy a rügyek belsejében, a szár környékén szürke penész alakulhat ki. Ha ilyen gyanú áll fenn, nincs egyszerűbb megoldás, mint vinil kesztyűt venni, és óvatosan megvizsgálni a pálcát. Ha szürke, fehér vagy kékes bevonatot, esetleg már kialakult penészt észlelünk, nincs vesztegetni való időnk. Az érintett pálcákat a lehető leghamarabb el kell távolítani. Egyszerűen levágjuk az egész pálcát a szárával együtt. Előrehaladott stádiumában a penész sajnos levegőben terjed, így nagy a kockázata annak, hogy szétterjed, és az egész termést tönkre teszi, amely elrothad.

Ahogy az alábbi képen látható, ez egy teljesen egészséges növény zöld levelekkel, azonban a pálca közepén már száraz, elhalt levelek nőnek. Ez egyértelmű jele annak, hogy valami rossz történik a levelek közepén. A szirmok (cukorlevelek)széthúzása után jól látható a kezdődő szürke penész.

    

Ha közelebbről megnézzük az érintett pálcákat, láthatjuk, hogy szürke vagy kékes penész nő rajtuk. A botrítisz érés közben apró fekete spórákat is termel. Ezek közvetlen érintkezéssel vagy levegőben terjedhetnek át más növényekre.

A penész elleni küzdelem nagyon nehéz, ha kannabiszról van szó. Először meg kell vizsgálnunk, hogy pontosan milyen fertőzéssel küzd az adott növény. Ennek alapján eldönthetjük, hogy érdemes-e megpróbálni megmenteni, vagy sem. A legtöbb esetben azonban a legbiztosabb megoldás a fertőzött növényi részek eltávolítása, majd a termesztés folytatása. Eközben fordítsunk fokozott figyelmet arra, hogy a penész ne jelenjen meg máshol.

6. A kannabisz gyakori penészfajtáinak azonosítása

Egy gombás fertőzés negatívan befolyásolhatja a termés méretét és minőségét. Sajnos a gombaproblémák eléggé gyakori problémák beltéri és kültéri termesztők körében egyaránt. A siker kulcsa a megelőzés.

Palánták hervadása

Ez egy tipikus probléma, amelyet a fiatal növényeknél okoznak bizonyos gombafajok. Általában a pythium, botrítisz és fusarium gombák okozzák. Akár a talajban vannak jelen, akár más növények által kerülnek be a termesztési környezetbe, ezek a gombafajták a fiatal palánták szárát támadják. Sajnos csak kevesebb mint 24 órára van szükségük ahhoz, hogy legyengítsék és végleg elpusztítsák a palántát.

Szeptóriózis

A szeptóriózis egy gombás betegség, amelyet sárga levélfoltosságnak is neveznek. Sárga vagy barna foltok megjelenésével jár a leveleken. Általában közvetlenül a virágzás kezdetén támadja meg a növényeket, és először a táptalaj közelében lévő leveleken jelenik meg először. Ha a szeptóriózist nem kezelik, felfelé indul el a növényen. A pálcákat legtöbbször nem támadja meg, de sok levelet elpusztíthat. Ez nemcsak stresszt okoz a növényeknek, hanem befolyásolja fotoszintézis-képességüket, lassítja növekedésüket és csökkenti a termést.

Fuzárium

A fuzárium egy gyilkos gomba, amely képes elpusztítani az egész kannabisz termést. Ez a kártevő évekig rejtőzködhet a talajban, és váratlanul, tünetek nélkül támadhatja meg a növényt. A fuzáriumot nagyon nehéz felismerni, mert közvetlenül a gyökereket támadja meg. Gyökérrothadást okoz, és egyidejűleg megszakítja a tápanyagok és a víz áramlását a növényben. Az érintett növények száradnak, hervadnak, és gyakran néhány napon belül elpusztulnak. A fuzáriumra nincs gyógymód, és azoknak a termesztőknek, akik ezzel a gombával szembesülnek, általában azt javasolják, hogy égessék el a növényeket, dobják ki a táptalajt és a virágcserepeket, fertőtlenítsék a termesztési területet, és vágjanak bele egy teljesen új termesztési folyamatba.

Pythium

A pythium egy parazita alga, amelyet korábban gombaként osztályoztak. A kannabisz növények gyökereit támadja. Ez a fajta az egyik fő oka a gyökérrothadásnak. Bár életük bármely szakaszában megtámadhatja a kannabisz növényeket, leginkább a palánták vannak veszélyben, mivel a növények nagy része él nedves környezetben.

Ha valaki hidrorendszerben termeszt, előnnyel indul a pythium felismerésében. Könnyebben észlelheti a gyökerek körüli barna elszíneződést és hólyagos, nyálkás anyagot. Ezek a figyelmeztető jelei a gyökérrothadásnak, amiért közel 90%-áért a pythium felelős.

Sajnos, ha táptalajban vagy passzív hidrorendszerekben (például kókuszban vagy perlitben) folyik a termesztés, e kártevő felismerése nagyon nehéz, mivel különféle föld feletti tüneteket okoz, amelyek mindent utánozhatnak a tápanyaghiánytól a könnyű égésig.

Alternaria - fekete penész

Becslések szerint az alternaria fertőzés felelős az összes mezőgazdasági növény kb. 20%-ának értékcsökkenéséért.

Az alternaria a meleg és nedves körülményeket kedveli. A szegény talajban növekvő növényeket célozza meg, azokat, amelyeknek korábban más gombás problémáik voltak, vagy azokat, amelyek tápanyag-gazdálkodási problémákkal küzdenek. Bár a növényt életciklusa bármely szakaszában megtámadhatja, az alternaria leginkább a virágzó növényeket hajlamos fertőzni. Az alternaria-fertőzés ismertetőjele a leveleken jelenik meg, méghozzá sárga széllel rendelkező lila-barna foltos elszíneződés formájában. A leveleken néha apró fekete gombaspórák, úgynevezett konídiumok is megjelenhetnek.

Az alternaria sajnos nem gyógyítható. Ez egy spórák által terjedő gomba, amely gyorsan terjed egyik növényről a másikra. A fertőzött növények termései is ehetetlenek.

Verticillium - gyűrűsrothadás

A verticillium szintén egy kannabiszt támadó gombás kártevő. Évekig rejtőzködhet a talajban, és “ébredés” után a növények gyökereit támadja meg. Ezeken keresztül jut el a xilémig - az érrendszeri szövetig, amely a gyökerektől szállítja a vizet és a tápanyagokat a növény többi részébe.

Ahogy a gomba növekszik, blokkolja a xilémet, ezáltal befolyásolja a víz és a tápanyagok áramlását, így a növény részeinek (beleértve a leveleket, ágakat és virágokat) elhalását és hervadását okozza. A verticillium a táptalaj közelében lévő szár körüli barna elszíneződést is előidézhet.

Más gombákhoz hasonlóan a verticillium is gyorsan terjed, és súlyos károkat okoz a megtámadott növényeken. Ha a termesztő felfedezi a jelenlétét, a legjobb választás az érintett növények elégetése és a termesztési eszközök sterilizálása. Ezzel megakadályozható a gomba terjedését. A jövőbeli fertőzések elkerülése érdekében el kell távolítani a talaj felső rétegét is.

7. A vírusos betegségek és a kannabisz

A tapasztalatlan termesztők számára a vírusok felismerése nehéz feladat. A legnagyobb probléma ezzel az, hogy az ilyen vírusok rövid idő alatt komoly károkat okozhatnak.

Dohánymozaik vírus

A dohánymozaik vírus (angolul tobacco mosaic virus - TMV), amelyet először dohányültetvényeken azonosítottak, deformált, görbült leveleket okoz, amelyek mozaikszerű sárga foltokkal tarkítottak. Egyes növényeken gyengült, vöröses vagy lilás színű szárak is megjelenhetnek, míg mások tünetmentesen hordozhatják a vírust. Bár ritka vírusról van szó, sajnos gyógyíthatatlan. Ha egy termesztő mégis felfedezi a kertjében, a legjobb megoldás az érintett növények eltávolítása, hogy megakadályozza a vírus terjedését. Érdekesség, hogy ez az első olyan vírus a tudomány történetében, amelyet a kutatóknak sikerült felfedezniük és azonosítaniuk.

8. A kannabisz gyakori kártevőinek felismerése

A kannabisznál, különösen a szabadban termesztett növények esetében, gyakori problémát jelentenek a kártevők.

Árnyékszúnyogok

Az árnyékszúnyogok apró fekete legyek, amelyek nagyon hasonlítanak a gyümölcslegyekre. Más kannabisz kártevőkkel ellentétben nem támadják a növények leveleit vagy virágait. Viszont lárváik a növények alatti talajban élnek, és lassan rágják a gyökereket. Ez pedig idővel a levelek sárgulását, hervadását, tápanyaghiány tüneteit és lassú növekedést okozhat.

Sajnos az árnyékszúnyogok a nagyon gyakori problémát jelentenek a kannabisz számára. Lárváik jelen lehetnek a boltban vásárolt talajban, de a túlzott öntözés és a magas páratartalom is bevonzza ezeket a kellemetlen kis bogarakat a kertbe vagy termesztőhelyiségébe.

Szerencsére az árnyékszúnyogok távolról sem a legrosszabb kártevők. A neem olaj, a kovaföld (diatomitikus föld), valamint a hasznos baktériumok és rovarok (például a Bacillus thuringiensis és a katicabogarak) segítenek kordában tartani az árnyékszúnyogokat, ha időben észlelve vannak.

A kannabisz indoor termesztése során szinte elengedhetetlen a sárga vagy kék ragacsos lapok használata. Ezeket felakaszthatjuk a termesztőhelyiségben, vagy a növények virágcserepébe szúrhatjuk. A legyek kedvelik a sárga színt, és elkezdenek rátapadni a ragacsos lapokra, ahogyan az az alábbi képen is látható.

Atkák

Az atkák a kannabisz másik gyakori kártevői, amelyek hatalmas pusztítást végezhetnek a termésben. Ezek az apró állatok, amelyek pókokra hasonlítanak, lehetnek feketék vagy vörösek, és kedvelik a forró és száraz körülményeket. A legrosszabb bennük az, hogy nagyon gyorsan szaporodnak (a nőstények napi 20 tojást raknak 2-4 hétig), ami azt jelenti, hogy a károk minimalizálása érdekében érdemes gyorsan észlelni a fertőzést.

Az atkák megjelenésének első jelei közé tartoznak az apró foltok a leveleken, valamint a levelek alsó oldalán található finom fehér pókhálók (amelyek később az egész növényre kiterjedhetnek). Ha az atkák által okozott problémát figyelmen kívül hagyjuk, elpusztíthatják a leveleket, lelassíthatják a növény növekedését és csökkenthetik a terméshozamot.

Az atkák kifejezetten ellenállóak sok kereskedelmi forgalomban kapható rovarirtóval szemben. A fertőzés kezelésére javasoljuk a fertőzött levelek levágását és a növények neem olaj és víz keverékével történő öntözését. A jövőbeni fertőzések megelőzése és az atkák természetes módon történő kiirtása érdekében jó ötlet lehet egy katicabogár-hadsereg bevetése.

Levéltetvek

A levéltetvek a legpusztítóbb kártevők közé tartoznak, amelyek megtámadják a termesztett növényeket, beleértve a kannabiszt is. Mikroszkóp alatt ezek a bogarak apró zöld, fekete, vörös vagy fehér szöcskéknek vagy tücsköknek látszanak, amelyek mérete 1 és 10 mm között mozog.

A levéltetű-nőstények általában tavasszal kelnek ki, és számuk néhány héten belül rohamosan megnő. Amint utat találnak egy termesztőhelyiségébe vagy kertbe, elkezdenek táplálkozni a növényekkel. Táplálkozásuk során édes anyagot, úgynevezett mézharmatot hagynak a leveleken, szárakon és virágokon. A mézharmat vonzza a hangyákat és a penészt, amelyek szintén károsíthatják a növényeket. A hangyák megvédik a levéltetveket, és harcolnak más ragadozó rovarokkal, például a katicabogarakkal. Ez végső soron lehetővé teszi, hogy a levéltetvek kezdeti fertőzése súlyosbodjon.

A levéltetvek nemcsak az egészséges leveleket pusztítják el, hanem betegségeket is terjeszthetnek az egyik növényről a másikra. Az atkákhoz vagy gombákhoz hasonlóan javasoljuk a fertőzött levelek levágását, a növények víz és neem olaj keverékével történő öntözését, valamint hasznos ragadozó rovarok bevetését, amelyek harcolnak a levéltetvek ellen és megakadályozzák visszatérésüket.

Levélaknázás (leaf minning)

Egyes rovarok lárvái a levelekbe fúródnak, hogy ott táplálkozzanak és növekedjenek. Általában olyan rovarfajokról van szó, amelyek lárvái kisebbek, mint 1 milliméter - ezek apró fehér vagy zöldes férgek.

Télen a talajban rejtőznek, tavasszal pedig előbújnak. Amikor kifejlődnek, a nőstények petéket raknak a levelekre. A fiatal lárvák a kikelésüket követően a levelekbe fúródnak, amelyek védelmet nyújtanak számukra, és egyben ízletes táplálékot biztosítanak. Amikor elérik a felnőttkort, a földre hullanak, és az egész folyamat megismétlődik.

A leveleken, amelyeken táplálkoztak, a lárvák jellegzetes fehér vagy sárga kanyargós vonalakat hagynak, amelyeket aknáknak nevezünk. Az atkákhoz és levéltetvekhez hasonlóan a levélaknázás esetén is el kell távolítani az összes fertőzött levelet, a növényeket víz és neem olaj keverékével kell permetezni, és ragadozó rovarokat kell alkalmazni. Így hatékonyan lehet küzdeni az ilyen típusú fertőzések ellen is.

Hernyók

Több mint 20 000 különböző hernyófaj létezik, de van egy közös vonásuk: képesek teljesen elpusztítani a kannabiszt, sőt az egész termést.

Legyen szó pillangók vagy molyok hernyóiról, növényekkel fognak táplálkozni, ezért egy idő után ideiglenesen megtelepednek rajtuk, és bebábozódnak. A legtöbb hernyó levelekkel táplálkozik, de a hírhedt kukoricamoly hernyója a szárakat is átfúrja.

Az egyetlen módja annak, hogy megvédjük növényeinket a hernyóktól, ha rendszeresen ellenőrizzük őket nagyítóval, és megszabadulunk minden megtalált hernyótól és petétől (ezek fekete, fehér vagy vörös színűek lehetnek). Ügyeljünk a szárakon lévő lyukakra és a barna hulladék nyomaira is, amelyeket a hernyók hagynak maguk után. Ezek mind megbízható jelei annak, hogy hernyóproblémával állunk szemben.

9. Egyéb gyakori kannabiszproblémák

A termesztőhelyiségben különféle egyéb problémák is előfordulhatnak, a revegetációtól a beporzásig. Összeszedtük azokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megelőzhessük az ilyen problémákat.

Hermafroditák és banánok

A kannabisz kétlaki növény, ami azt jelenti, hogy hím- és nőivarú reproduktív szerveket képez. A hermafroditák azonban mindkét nemi szervet létrehozzák ugyanazon a növényen. Ennek oka lehet genetika, magokkal való manipuláció vagy stressz.

A hermafroditizmus biztosítja a túlélést. A kereskedelmi kannabisz termesztés távol áll a természetestől. A nőstényeket rendkívül hosszú ideig beporzatlanul hagyják, hogy gyantatermelésüket a maximumra növeljék. Ez javítja a pálcák ízét és erejét. Sajnos ezek a hosszú virágzási idők, valamint a környezeti stressztényezők, például a nem megfelelő páratartalom és hőmérséklet, a rossz megvilágítás, a rossz táplálás és a pH-problémák miatt a nőstények megpróbálhatják saját magukat szaporítani, így kifejlődhetnek rajtuk a hím reproduktív szervek is, amelyeket „banánoknak” nevezünk.

A hermafroditák felismerése nem nehéz, ha tudjuk, hogy mit kell keresnünk. Érdemes gyakran ellenőriznünk a növényeket, hogy minél hamarabb észrevegyük a hímivarú szerveket, és legyen elég időnk beavatkozni, mielőtt azok beporoznák a nőstényeket, és tönkretennék az egész termést.

Revegetáció

Ha megszakítjuk a virágzó növény fényciklusát, előfordulhat, hogy az visszatér a vegetatív fázisba. Míg a tapasztalatlan termesztők véletlenül fordíthatják vissza a növényeiket, a tapasztalt termesztők ezt sokszor szándékosan teszik, méghozzá azért, hogy több termést nyerjenek ugyanabból a növényből. Bár ez elsőre talán nagyszerűen hangzik, a revegetáció kockázatokkal is jár. A növények kevesebb termést hoznak, és gyakrabban mutathatják a hermafroditizmus jeleit.

Beporzott növények

A beporzás a sinsemilla kannabisz termesztésének fő bűne. Amikor a nőstények beporzódnak, abbahagyják a gyantatermelést, és minden energiájukat a magok előállítására fordítják. A beporzott nőstények ismertetőjele a duzzadt fellevelek. Vegyünk egy csipeszt, és nyissuk ki őket. Ha belül magot találunk, akkor beporzott növénnyel van dolgunk.

A beporzást sajnos egy visszafordíthatatlan jelenség. A legjobb, ha eltávolítjuk az összes hímivarú növényt. Ezután ellenőrizzük, hogy mely nőstény növényünk van beporzott állapotban. Ezt követően eldönthetjük, hogy életben hagyjuk vagy eltávolítjuk őket, és újrakezdjük az egész termesztési folyamatot.